Számos paraméter alapján a tavalyi a repülés legbiztonságosabb éve volt, ám a 2024 elején történt súlyos események megmutatták, hogy sosem szabad elégedetten hátra dőlniük az iparág szereplőinek.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) kimutatásai szerint 2023 volt a légiközlekedés eddigi legbiztonságosabb éve. Amint még január elején beszámoltunk róla, egyetlen utasszállító repülőgépet, a nepáli Yeti Airlines ATR 72-esét érte 72 ember életét követelő katasztrófa 2023-ban.

Forrás: Twitter

Sugárhajtású utas- és áruszállítóval pedig egyáltalán nem történt a repülőgép teljes megsemmisülésével vagy emberek halálával végződő esemény.

A szakmai szervezet adatai szerint világszerte 37 millió sugárhajtású és turbólégcsavaros típussal teljesített repülés történt 2023-ban, a kereskedelmi utas- és áruszállító járatokat is beleértve. Ez 17 százalékkal több, mint az előző évben.

Az IATA nyilvántartása szerint ebből 30 végződött balesettel, amely jelentősen alacsonyabb az elmúlt öt év 38-as átlagánál, és a 2022-ben történt 42-nél. Ez alapján egymillió járatra vetítve 0,8 volt a baleseti ráta, amely szintén jelentős javulás az elmúlt öt év (2019-23) egymillió repülésre vetített átlag 1,19-es számával.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Iparági szinten a halálos balesetek kockázati tényezője 0,03-ra javult az előző évi 0,11-hez és az öt éves szintén 0,11-es átlaghoz viszonyítva.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi biztonsági ráta mellett egy embernek több mint 103 000 évig kellene minden nap repülőn utaznia ahhoz, hogy halálos baleset részese legyen.

Az IATA ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a légiközlekedési iparág szereplőinek még úgy sem szabad elégedetten hátradőlniük, hogy a repülés az egyik legbiztonságosabb emberi tevékenység.

Mindig van lehetőség a javítására, amelyet a 2024 januárjában történt két súlyos, bár emberéletet nem követelő esemény (a JAL A350-esét, illetve az Alaska 737 MAX 9-esét ért baleset) is alátámasztott.

Forrás: Twitter

A légiközlekedés biztonságának három alapkövét az IATA a globális szabványok betartásában, a robusztus biztonsági kultúra kialakításában, valamint az innovációk és az adatvezérelt fejlesztések alkalmazásában látja.

A szervezet által 20 éve létrehozott, a légitársasági üzemelés és repülésbiztonság terén globális sztenderdet jelentő IOSA regisztrációval 433 üzemeltető rendelkezett 2023-ban, köztük 169 európai, 78 észak- és dél-amerikai, 68 ázsiai és csendes-óceáni, 67 afrikai és közel-keleti, valamint 51 kínai és észak-ázsiai légitársaság. Az IOSA-programhoz 100 nem IATA-tag légitársaság is csatlakozott, és több hatóság is használja a kidolgozott sztenderdeket a biztonsági programjaiban.

Az IATA az eddig használt, sztenderd felülvizsgálatokról a kockázatalapú IOSA-programra átállással szeretné növelni a repülésbiztonság szintjét.

Ez az előre meghatározott ellenőrzőlisták, felülvizsgálatok, valamint állandó riportok és formanyomtatványok helyett egyedileg az adott cégre szabott auditokra, a biztonsági menedzsment (Safety Management System – SMS) és a repülésbiztonsági programok érettségének értékelésére, valamint digitális, kockázatértékelő riportokra helyezi a hangsúlyt. Az új módszerrel eddig 42 auditot hajtott végre a szervezet.

Az IATA bejelentette azt is, hogy a légitársaságok biztonsági kultúrájának javítását célzó chartát hozott létre, amelyet eddig 73 légitársaság vezérigazgatója írt alá.

Továbbra is elmaradások vannak a balesetvizsgálati jelentések kiadásánál

Az IATA ugyanakkor ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a 2018 óta bekövetkezett balesetek 52 százalékánál az illetékes hatóságok még mindig nem adták ki a végleges jelentéseket, holott erre az ICAO sztenderdjei szerint alapesetben 1 év áll rendelkezésre.

A chicagói egyezmény 13. fejezete szerint a balesetvizsgálóknak 30 nap áll rendelkezésükre, hogy előzetes jelentést tegyenek közzé, a véglegest pedig a bekövetkezéstől számított 12 hónapon belül, de ha ez nem lehetséges, akkor évente köztes jelentéseket kell kiadni.

Megszaporodtak a műholdas navigációt zavaró események

Az IATA arra is figyelmeztet, hogy főként Kelet-Európában és a Közel-Keleten az utóbbi időszakban megszaporodtak a globális műholdas navigációs rendszer (GNSS) zavarásával és jelek meghamisításával járó események, amelyek egyre inkább veszélyeztetik a helymeghatározás, a navigáció és az időmérés (PNT) integritását.

Az esetek számának megugrása 2023 májusában kezdődött, előtte ezer járatonként 24 olyan esetet jelentettek a pilóták, amely a GPS-jel elvesztésével járt, tavaly augusztusban ez 40-re ugrott, majd ezt követően ezer járatra 34 esetet mutató átlagos szinten stabilizálódott. Az összes eset 68,9 százaléka Európában, 15,4 százaléka a közel-keleti térségben, 7,2 százaléka a FÁK-országok területén, a maradék elenyésző százalék pedig a világ többi részén történt.

Ezzel kapcsolatban az IATA az adatok gyűjtését és megosztását, riasztási rendszer létrehozását, az ilyen események során követendő univerzális irányelvek kidolgozását, és a hagyományos navigációs rendszerek fenntartását javasolja.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) 80. éves közgyűlését, és a Légi Szállítási Csúcstalálkozót (World Air Transport Summit – WATS) június 2. és 4. között tartották Dubajban. A világ légiközlekedésének egyik fő csomópontjában megrendezett eseményen több mint 1500 delegált, köztük a légitársaságok vezetői, szakértői vitatták meg az iparág előtt álló kihívásokat.

 

A fő témák között az egyre komplexebb geopolitikai és gazdasági környezet, az ellátási láncok problémái, a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) gyártásának és alkalmazásának kérdései, az iparág nettó nulla károsanyag-kibocsátásának 2050-re tervezett elérése, illetve az új technológiák, például a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása szerepeltek. Az AIRportal.hu az IATA meghívásának köszönhetően a helyszínen tudósított az eseményről, amelyről az összes hírünk itt olvasható.