A légiközlekedés biztonságos évet zárt, a nepáli Yeti Airlines ATR 72-esének katasztrófáján kívül nem történt halállal járó baleset nagyobb kereskedelmi géppel, az eseményről egyébként a minap megjelent a végleges vizsgálati jelentés.

A forgalom bár tavaly a világ legtöbb régiójában megközelítette a járvány előttit, a holland Aviation Safety Network (ASN) adatbázisa alapján, amely a 14 vagy annál több utas szállítására képes repülőgéptípusok kereskedelmi utas- és áruszállító járatainak eseményeit listázza, a légiközlekedés kiemelkedően biztonságos évet zárt.

Nyilvántartásukban öt halálos baleset szerepel 2023-ban, ezekben összesen 105 ember veszítette életét.

Ez az események és az áldozatok számát tekintve is kevesebb, mint fele az előző évinek, amikor 12 halálos kimenetelű balesetben 225 ember veszítette életét, és jelentősen kevesebb a világjárvány előtti, 2019-es év számainál is, amikor húsz halálos kimenetelű légiközlekedési balesetben 283 ember veszítette életét.

Mindössze egy halálos katasztrófa történt nagyobb méretű utasszállító repülőgéppel, 2023. január 15-én a Yeti Airlines ATR 72-500-asa a leszállást megelőző megközelítés során zuhant le Nepálban. A katasztrófában a belföldi járaton utazó mind a 72 ember életét veszítette.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Forrás: Twitter

A többi halálos baleset kevesebb mint 20 ember szállítására alkalmas, légitaxiként használt gépekkel történt, három Cessna 208 Grand Caravan és egy Embraer EMB-110 Bandeirante típusú repülőgép járt szerencsétlenül tavaly, ezek katasztrófái során összesen 33-an veszítették életüket.

A pilóták hibája okozta az év legnagyobb légikatasztrófáját

A Yeti Airlines ATR 72-esének katasztrófájáról az év utolsó napjaiban kiadott vizsgálati jelentés szerint a gép lezuhanását az okozta, hogy az egyik pilóta, aki egyben oktatókapitány is volt, a fékszárnyak kiengedése helyett – feltehetően véletlenül – vitorla pozícióba állította mindkét hajtómű légcsavarját. Ezt a beállítást például az egyik hajtómű meghibásodásakor szokták alkalmazni, annak érdekében, hogy az üzemképtelen erőforrás légcsavarjának légellenállását csökkentsék, ezzel javítva az egy hajtóművel repülő gép vezethetőségét.

A figyelmeztető jelzések ellenére sem a gépet irányító másik, kapitányi rangú pilóta, sem a hibát elkövető oktatókapitány nem ismerte fel, nem kezelte időben és megfelelően a helyzetet.

Mivel vitorla állásban a légcsavarok nem szolgáltatnak vonóerőt, a repülőgép végzetesen lelassult, majd egy túldöntött bal fordulót követően átesett és a földnek ütközött.

Az interneten megjelenő, egymástól eltérő számokra az ad magyarázatot, hogy a repülésbiztonsággal foglalkozó szervezetek más-más szempontok szerint sorolják be a különböző típusokat a kereskedelmi utas- vagy áruszállító repülőgépek kategóriájában. Egyesek a férőhelyek száma és az érintett járat jellege, míg mások a férőhelyek illetve a gép tömege alapján húzzák meg a határt. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) pedig csak a saját taglégitársaságainak baleseti statisztikáiról szokott hírt adni. A tavalyi év eseményeiről és baleseteiről megjelent híreink itt olvashatók.