A Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési programban a magyar légierőt szinte teljeskörűen modernizálják, a megrendeléseket leadták a repülőeszközökre és légvédelmi rendszerekre, egy részüket pedig már át is vették. Az egyik kulcsfontosságú, egyben talán legdrágább rész, a kifejezetten katonai feladatú, rámpás szállító repülőgépek beszerzése azonban még várat magára.
A Magyar Honvédség múlt századi gépparkjának 21. századira fejlesztése a kétezres évek közepén kezdődött a svéd JAS-39C/D Gripen típusú vadászgépek lízingjével, amelyekkel 2008-tól teljesen leváltották a a szovjet eredetű MiG-29 flottát.
Az átfogó modernizálást azonban a közelmúltban meghirdetett Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési program hozta el, amelynek részeként először két használt (ex-Air Berlin) Airbus A319-est vásárolt a Honvédség, többek közt a missziós csapatok szállítására.
A gépeket részben kormányzati – VIP -szállításokra is használják, bár a időközben az ország vezetőinek szállítására egy Falcon 7X típusú, szintén használt üzleti repülőgépet is kapott kecskeméti Teve század, egy második példány pedig a HM egyik cégéhez került.
A Honvédelmi Minisztérium két lépcsőben összesen 36 Airbus-helikoptert rendelt 2018-ban, júniusban 20 darab H145M, decemberben pedig 16 darab H225M típusút.
Így már csak az elavult, még a szocialista időkből megmaradt, de feladatait tekintve annál fontosabb típus, a szovjet (később ukrán) eredetű Antonov An-26-os típus leváltása maradt.
A Honvédség flottájában máig ez az egyetlen hátsó teherrámpával rendelkező típus.
Ezek a gépek képezik a katonai szállítás gerincét, mivel alkalmasak nagyméretű terhek gyors ki- és berakodása mellett katonák mozgatására is.
Az An-26-osok leváltásra már égető szükség van, mivel a rendelkezésre állásuk nagyon alacsony, hiába van belőlük négy darab, csak egy gép képes ellátni feladatát, a többi a földön rostokol.
Egyes sajtóértesülések szerint a Benkő Tibor vezette Honvédelmi Minisztérium már több partnerrel is folytat tárgyalásokat, a DailyNewsHungary portál korábbi cikke szerint a beszerzésre kapott összegkeret nem kevesebb, mint 75 milliárd forint.
Három típus a kalapban
A támasztott követelmények között szerepel, hogy a kiválasztott gép 10 és 20 tonna közötti hasznos teher szállítására legyen képes, ennek a kritériumnak pedig három, NATO-kompatibilisnek számító típus felel meg.
Közülük a legelterjedtebb, de egyben legdrágább választás az amerikai gyártású, négy hajtóműves Lockheed C-130 Hercules szállítórepülőgép, amely húsz és fél tonnás teherbírásával teljes egészében kielégítené a magyar haderő igényeit.
Tizenegy és fél tonnás maximális teherbírásával szóba jöhet még az olasz Leonardo alá tartozó Alenia által gyártott, két hajtóműves C-27J Spartan.
A típust az olasz mellett hadrendbe állította már a román légierő és más olyan országok is, amelyeknek Magyarországhoz hasonló igényeik és anyagi lehetőségeik vannak.
A Spartan ellen szól, hogy szemben a Herculessel és a harmadik jelöltként emlegetett, az Airbus által gyártott EADS CASA C-295-össel szemben nincs légi utántöltési képessége, amelynek nemzetközi gyakorlatok és missziós feladatok esetén is hasznát vehetné a Honvédség.
Emellett a honi Gripen-flotta pilótái is rendszeresen gyakorolhatnák az effajta műveleteket, és a nemrég megrendelt Airbus H225M helikopterek is rendelkeznek ilyen képességekkel, az igény tehát már felmerült.
Nyomós érv lehet ugyanakkor a Spartan mellett, hogy december 3-án mutatták be legújabb, modernizált változatát, amelynek üzemeltetési költsége az ígéretek szerint jelentősen a versenytáraké alatt lesz.
A döntés meghozatalára 2019-ben, de legkésőbb 2020-ban egészen biztosan sor kerül, addig is az egyetlen An-26-ossal, a Pápán állomásozó, de nemzetközi együttműködésben, az SAC programban üzemeltetett Boeing C-17 Globemaster III, vagy bérelt gépekkel lehet megoldani a felmerülő szállítási feladatokat.
