A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa európai szervezetének (ACI Europe) előrejelzése szerint idén 9 százalékkal maradhat el az utasforgalom a járvány előtti, 2019-es év szintjétől, a forgalom teljes visszatérése pedig 2025-ben várható.
Az utasforgalom 2022 tavaszától erőteljes növekedést mutatott a növekvő geopolitikai és gazdasági szembeszél ellenére, az idei évben a fellendülés mérséklődésére számít az ACI Europe.
A szervezet legfrissebb előrejelzése szerint az európai repterek utasforgalma a 2017-es szintet éri el idén.
Eszerint a 2019-es évhez képest 220 millió utassal kevesebb fordul meg 2023-ban Európa repülőterein, az elmaradt légiutasok száma pedig a világjárvány kezdetétől 2023 végéig tartó időszakban eléri az összesen 3,9 milliárdot.
A szervezet a tavaly májusi előrejelzéséhez képest 10 százalékkal csökkentette az utasforgalom idei felfutására vonatkozó előrejelzését, valamint
2024 helyett egy évvel későbbre várja a járvány előtti szint elérését kontinensünkön.
A jövő évben ugyanis 2 százalékkal még elmaradhat az utasforgalom a 2019-es szinttől, míg a prognózis szerint 2025-ben 2 százalékkal haladhatja meg a járvány előttit.
A szervezet figyelmeztet arra is, hogy 2025 és 2027 között a korábban előre jelzetthez viszonyítva mérsékeltebb lesz a felfutás, elsősorban a gazdasági recesszió miatt.
A geopolitikai feszültségek és az ukrajnai háború több ország piacán is növekvő kockázatokat okoz, emellett a romló makrogazdasági helyzet, az inflációs nyomás és az elmúlt két negyedévben meredeken emelkedő repülőjegyárak szintén negatív hatással lesznek a keresletre. A Távol-Keletről és azon belül Kínából, illetve az oda irányuló forgalom visszatérése továbbra is bizonytalan.
A piaci szereplők, így a repterek gazdálkodására további terhet jelentenek a növekvő szabályzói költségek, például az EU környezetvédelmi célkitűzéseivel kapcsolatban.
A hagyományos légitársaságok által folytatott szigorú kapacitásgazdálkodás forgalommérséklő hatásait ugyanakkor a szervezet várakozása szerint ellensúlyozza a szabadidős kereslet rugalmassága, az ultra low-cost légitársaságok további terjeszkedése, valamint a nyári időszaktól a repülőtéri résidőfelhasználás alóli mentesség megszűnése. Mint megírtuk, a tíz legnagyobb európai légitársaság közül csak a Ryanair és a Wizz Air forgalma haladta meg 2022-ben a járvány előttit.
Ezek a tényezők eltérően hatnak a különböző repülőterekre, a földrajzi helyüktől, méretüktől, piaci helyzetüktől és üzleti modelljüktől függően, emiatt a forgalmi teljesítményben már eddig is mutatkozó és növekvő különbségek a következő év során megmaradnak, a repülőterek közötti versengés pedig élesedik.
Ahogy korábban megírtuk, a Budapest Airport az infláció és a lassuló gazdaság következtében a 2023-ra vonatkozó korábbi becslését 2 millió utassal csökkentette, az idei évben 14 millió utast vár, amely a 2019-es rekordév forgalmának mintegy 86 százaléka.