A HungaroControl lassan eléri a magaslégtérbeli kapacitásai felső határát, ezért újra kell strukturálni a légteret és több irányítót kell képezni. Emellett a drónok irányítására is fel kell készülni.

Szepessy Kornél erről egy szerdai háttérbeszélgetésen beszélt újságíróknak. Elmondása szerint a magyar légiforgalmi szolgálat 2017-ben az előző évihez képest 9,9 százalékkal nagyobb forgalmat kezelt, 2018 eddigi részében pedig 11 százalékos volt a forgalombővülés. Egy hónapban 90 ezer légijármű repült át az ország felett, éves szinten 900 ezer gépet kezeltek, amelyből 700 ezer volt az átrepülő és 100-100 ezer a budapesti fel- és leszállás, valamint a koszovói légtér forgalma.

Erre az évre a HungaroControl 1 millió fölötti mozgásszámot vár, ebből nagyjából 800 ezer lehet majd az átrepülő forgalom. Szepessy Kornél szerint ez minden rekordot megdönt, még a Maléves időkben sem volt ilyen magas az általuk kezelt gépek száma.

Szepessy Kornél, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója. (Fotó: AIRportal.hu)

A nagy forgalom azonban sok kihívást jelent, mivel a légiforgalmi irányító szolgálatok kapacitása véges. Egyrészt humán-erőforrásban, másrészt légtérkapacitásban is adódnak gondok, főleg a karlsruhei irányító központot érinti ez a probléma, ez viszont a magyar légtérre is kihatással van, mert elkezdték a német régiót elkerülni, és a forgalom egy része Magyarország fölött bonyolódik.

Nem könnyíti az irányítók munkáját az sem, hogy a kerozinár emelkedése ellenére folyamatosan emelkedik az utazási kedv, így a kapacitások növelése mindenképpen szükséges. Eközben az Eurocontrol, és a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) azonnali megoldást akar a kapacitáshiány megoldására, egy bizottság egyszerre 10-12 ötletet mérlegel, de 2019-ben még biztosan nem lesz megoldás erre a helyzetre. A megoldási javaslatok között van egyébként az európai légtér áramlások menti újraszektorizálása is.

A magyar szolgáltató ezért a korábbinál nagyobb létszámban indítja el az irányítóképzést, és új légtérstruktúrán is gondolkodnak, hogy még kevesebb frekvenciaváltás legyen egy út során.

A képzéssel kapcsolatban Szepessy Kornél megjegyezte, hogy bár többen kerülnek a képzésbe, de többen is esnek abból ki, mert az egyre növekvő forgalom miatt sokkal komplexebb az irányítók feladata, és ezzel az elvárások is magasabbak, amelyeknek nem mindig tudnak megfelelni.

A légtér szerkezetének megváltoztatásával egy teljesen más koncepció alapján terveznék a forgalom irányítását. E szerint nem szektorok lennének, hanem egy irányító vinné végig a rá bízott 4-5 gépet az egész országon.

A hatékonyság növelésének ugyanakkor műszaki határai is vannak, a MATIAS forgalomirányító szoftver fejlesztője, a Thales sem tudja tartani a lépést.

A drónozással kapcsolatban Szepessy Kornél azt mondta, 2025-re Magyarországon naponta 27 ezer repülés lehet, ezért kormányzati szinten kell összefogni a drónozás témakörét. A Hungarocontrol szerepe ebben a drónok kezelése lesz a légtérben, a repülések regisztrálására már felkészültek. Az irányító szoftverek azonban még nincsenek meg, senki nem tudja, hogyan fognak kinézni. Abban azonban konszenzus van, hogy annak teljesen automatikusnak kell lennie, mivel az utasszállító gépek irányításához is kevés az irányító.

Az augusztus 16-ával bevezetett új felszállási útvonalakkal kapcsolatban Szepessy Kornél azt mondta, a módosítást egy nemzetközi határozat miatt kellett módosítani. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) korábban hozott egy a futópályák és a bevezető útvonalak megsértéséről szóló határozatot, amelyet azonban nem volt kötelező alkalmazni, és Budapesten a zajszennyezés miatt nem is vezették be. Most azonban egy határozat kötelezővé tette ezen szabály használatát, így a szolgáltatónak nem volt más választása, mint az útvonalak megváltoztatása.