Új beszerzési tender előkészítését indította el az amerikai légierő (USAF), ezúttal a Boeing 747-esen alapuló, légi bevetésirányítási központként működő E-4B flotta leváltása van napirenden.

Illusztráció, E-4B egy korábbi felvételen (Forrás: Wikimedia Commons)

Az elnöki különgépként szolgáló VC-25A-k mellett az Egyesült Államok vezetésének másik, kulcsfontosságú típusa a Boeing E-4B „Nightwatch”, amit a hidegháború idején fejlesztettek ki és állítottak hadrendbe.

Az elnöki különgéphez hasonlóan a Boeing 747-es Jumbo Jet típuson alapuló, négy gépből álló flotta feladata, hogy egy világméretű konfliktus esetén az elnök, illetve a legmagasabb szintű vezetők biztonságának szavatolása mellett a levegőből bárhonnan mozgósíthatók legyenek az amerikai fegyveres erők, és akár nukleáris csapás is indítható legyen.

Az 1974-ben hadrendbe állított, elektromágneses lökéshullámok ellen is védett gépek azonban – amint a VC-25A-k is – már megértek a cserére, élettartamuk végéhez közelednek. Az USAF ezért az Aviation Week cikke szerint nemrég bejelentette: februárban a massachusettsi Hanscom légibázisra összehívja az iparági szereplőket, és részletesen tájékoztatja az érdeklődő cégeket a váltótípus iránt támasztott követelményekről és a beszerzési stratégiáról.

A szempontok közül egyelőre csak egy került nyilvánosságra, e szerint az új légi bevetésirányítási központ alapját ismét egy kereskedelmi géptípusnak kell képeznie.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Hogy pontosan melyeket ajánlják majd fel a gyártók, egyelőre természetesen nem tudni. Az 1950-es és 1970-es évek között katonai célra átalakított Boeing 707-eshez és 747-200-ashoz hasonlóan univerzális, „alapként” használható kereskedelmi típust nehéz napjainkban megnevezni.

Igény márpedig lenne rá az USAF részéről, 2018-ban már jelezték a repülőgépgyártóknak, hogy több rendszerben álló, különböző civil gépeken alapuló típust is lecserélnének egy egységes alapokon nyugvó flottára. A „NEAT” koncepció körül egyelőre sok a kérdőjel, még az sem egyértelmű, hogy az E-4B váltótípusát belevenné-e ebbe az egységes körbe a légierő.

Az „ítéletnap repülőgépe” (angolul: doomsday plane) néven is emlegetett típus utódjának hivatalos neve ellenben biztosan változik Túlélő Légi Bevetésirányítási Központról (Survivable Airborne Operations Center, SAOC) Nemzeti Légi Bevetésirányítási Központra (NAOC). Emiatt sejthető, hogy kisebb feladatkörbeli eltérések is lesznek a Nightwatch és váltótípusa között, mert a tengerentúlon ritkák az ilyen átnevezések.