Alacsonyabb és átláthatóbb reptéri díjakra, a sztrájkok kiszámíthatóbbá tételére, és a kormányok által kivetett reptéri adók eltörlésére van szüksége az európai légiközlekedésnek – mondta Thomas Reynaert, az Airlines for Europe (A4E) ügyvezetője a Budapesten tartott CEE Aviation konferencián.

A 15 légitársaságot és légitársasági csoportot (köztük a Lufthansa-csoportot, az Air France-KLM-et, az IAG-t, a Ryanairt és az easyJetet) tömörítő lobbiszervezet vezetője szerint ma a repülőterek 95 százaléka viszonylag átlátható és fair módon számítja ki a reptéri illeték díját, de a fennmaradó 5 százalék nem transzparensen, és piaci helyzetével visszaélve állapítja meg a reptéri illetékeket. Ezek többnyire nagy, monopol helyzetben lévő repülőterek.

Ez a folyamat azonban jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2014-óta a reptéri kiszolgálási díj jelentősen emelkedett, miközben a jegyárak csökkennek: az 1992-es szint tizedére esett egy átlagos jegy ára.

Thomas Reynaert szerint erre a problémára már az Európai Bizottság is felfigyelt és tárgyalásokat kezdeményezett az érintett repülőterekkel. Jelezte ugyanakkor, hogy a folyamat hosszadalmas lesz, ahogy a telekommunikációban a roaming díjak eltörlése is több évet vett igénybe.

Beszélt arról is, hogy az európai légiközlekedésben a légiforgalmi irányítók sztrájkjai jelentős károkat okoztak, de nem elsősorban a légiiparnak, hanem a turizmusban. Az elmúlt 4 évben összesen 177 sztrájk volt, amelyek 217 napig tartottak, a legtöbb Franciaországban, Portugáliában, Olaszországban és Görögországban volt, ezek összesen 12 milliárd euró kért okoztak. Ebből azonban csak 6 százalékot tett ki a légitársaságoknál kiesett  bevétel 59 százalékot a turizmusban el nem költött pénz tette ki.

Az A4E azt javasolta a főként állami tulajdonban lévő légiforgalmi irányító szolgálatoknak, hogy a sztrájk előtt legalább 3 nappal tájékoztassák a légitársaságokat, hogy könnyebb legyen az útvonal-módosításokat megtervezni és könnyebben lehessen az utasokat átfoglalni.

Az államok által kivetett reptéri adókról az ügyvezető azt mondta, hogy azok teljes eltörlése rendkívül pozitív hatása lenne a gazdaságra. Példaként említette Írországot, ahol négy év alatt 23-ról 32 millióra nőtt az utasforgalom kimutathatóan az illeték eltörlése, és az emiatt olcsóbb jegyárak miatt, de hasonlót lépett 2009-ben Hollandia is. A kimtatások szerint az illetékek eltörlésével 215 milliárd euróval növekedne az unió GDP-je és 110 ezer új munkahely jöhetne létre, és ezzel teljesen megtérülne az adó eltörlése miatt kieső bevétel.