Megszavazták a Lufthansa részvényesei a csütörtöki közgyűlésen a vállalatcsoport és a német állam közötti megállapodást a 9 milliárd eurós mentőcsomagról. Így a cégnek nem kell csődeljárást kezdeményeznie maga ellen, viszont költségcsökkentési programot indít. A Ryanair már jelezte, bíróságon támadja meg a támogatást.
Mivel a közgyűlésre a részvényesek mindössze 39 százaléka jelentkezett be, ezért kétharmados többséggel kellett a javaslatot elfogadni, végül a megjelentek 98 százaléka támogatta.
Az, hogy zöld utat kap-e a csomag, szerda estig bizonytalan volt, mivel a 15,5 százalékos tulajdonrésszel bíró Heinz-Hermann Thiele nagyvállalkozó korábban jelezte: aggodalmai vannak a kormány tulajdonszerzése és így befolyásszerzése miatt. A hét elején le is ült a kormány képviselőjével tárgyalni, de nem jutottak dűlőre.
Karl-Ludvig Klay, a Lufthansa felügyelő bizottságának vezetője a szavazás előtt azt mondta,
ez a megállapodás nem megoldást jelent a cég problémáira, hanem segítséget nyújt ahhoz, hogy ne váljon napokon belül fizetésképtelenné, csak időt nyernek arra, hogy átszervezzék a Lufthansát.
Carsten Spohr elnök-vezérigazgató azt emelte ki szintén a voksolás előtt, hogy jó adósbesorolásuk ellenére mindössze 1,6 milliárd eurót tudtak volna a piacról szerezni, ami nem lett volna elég, így nem volt más választásuk, mint az államhoz fordulni.
Hozzátette ugyanakkor: amint a Lufthansa visszafizeti a csendes tőkeként érkező 4,7 milliárd eurót, az állam eladja a részesedését, és kiszáll a társaságból.
Az Európai Bizottság mint versenyhatóság az Aero.de cikke szerint szintén jóváhagyta az állami mentőcsomagot, ezt korábban frankfurti és müncheni résidők feladásához kötötték. A döntés nyilvánosságra hozása után a Ryanair lapunkhoz eljuttatott közleményében jelezte: bíróságon támadják meg versenytársuk állami támogatását.
„Ez egy gyönyörű példája annak, amikor egy gazdag uniós ország fittyet hány az uniós irányelvekre. Ez a versenyjog kétségtelen megsértése” – fogalmazott Michael O’Leary vezérigazgató.
A Lufthansa 500 millió eurós költségcsökkentési programot is végrehajt, ennek részleteiről a Reuters jelentése szerint a légiutas-kísérőket tömörítő UFO szakszervezettel mára virradóra sikerült megállapodni, a Verdivel azonban még hátra van pár tárgyalás.
Mint megírtuk, nem volt biztos az állami mentőcsomag támogatása, a Lufthansa ezt érzékelve sajtóközleményben kongatta meg a vészharangokat, és jelezte: ha nem sikerül biztosítani a többséget, akkor fizetésképtelenséget kell jelentenie és csődeljárást kell kezdeményeznie saját maga ellen.
Később közölték, B tervet dolgoztak ki, amelynek lényege, hogy az állam két lépcsőben kapott volna tulajdonrészt új részvények kibocsátása nélkül, így nem kellett volna a részvényeseket bevonni a folyamatba. Ennek nyilvánosságra kerülése után pár órával Thiele a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt mondta, átgondolta álláspontját, és mégis meg fogja szavazni a javaslatot.
A megállapodás lényege, hogy a német állam a gazdasági stabilizációs alapon keresztül 6 milliárd euró értékű hozzájárulást nyújt, cserébe 20 százalékos részesedést kap. Ebből 4,7 plusz 1 milliárd úgynevezett csendes tőkeként érkezik a kormánytól, további 300 millió euróért pedig új kibocsátású részvényeket is vásárol az állam.
Mindezeken túl 3 milliárd eurós, állami garanciával biztosított piaci hitelhez is juthat a Lufthansa bankok konzorciumától, a kölcsönt három év múlva kell visszafizetni, de erről még tárgyalásokat folytatnak a felek. Így áll össze a 9 milliárd eurónyi kormányzati és annak közreműködésével érkező segítség.
Mindezért cserébe az állam 20 százalékos részesedést szerez a cégben, amelyet a korábbi nyilatkozatok szerint nem szeretnének hosszútávon fenntartani, és a Lufthansának is az a célja, hogy mihamarabb megszabaduljon az államtól. A Lufthansának fel kell függesztenie az osztalékfizetést, és vissza kell fognia a menedzsment fizetését is. Sőt, a német kormány képviselői két helyet kapnak a Lufthansa felügyelő bizottságában.
