A járvány miatt, költségtakarékosságból a német főváros új légikikötőjének nemrég megnyitott főépületébe koncentrálják a forgalmat, és egy futópálya marad üzemben ideiglenesen. Az állami tulajdonú üzemeltetőnek idén és jövőre is több százmillió euróra lesz szüksége a pénzügyi helyzete miatt.
Idén a 2019-es 36 millió utashoz képest alig 9,1 millióval, de jövőre is csak mintegy 10 millióval számol a berlini reptérüzemeltető cég – közölte Engelbert Lütke Daldrup vezérigazgató a felügyelő bizottság minapi ülése után az Aero.de szerint.
Az üzemeltető cég az egykori kelet-német Schönefeld-reptér déli bővítéseként létrehozott új légikikötő elhúzódó, botrányokkal teli építkezése miatt és a járvány okán súlyos veszteségeket kénytelen elkönyvelni.
Ezért költségtakarékosságból most úgy döntöttek, hogy december elejétől csak az északi futópályát hagyják üzemben, és bezárják a régi schönefeldi terminált, várhatóan jövő márciustól.
Az épület az új utasforgalmi komplexum megnyitása óta már neve nélkül, 5-ös terminálként üzemel jelenleg, forgalomból való kivonásával 20-25 millió euró éves megtakarítást remél a cég a vezérigazgató közlése szerint, a déli futópálya lezárásával pedig 50 dolgozóval kevesebbre lesz szükség. Újranyitásuk dátumáról nem közöltek részleteket, de „legalább egy évre” szól az intézkedés.
Mint megírtuk, a korábban még dinamikusan emelkedő utasszám miatt felhúzott kiegészítő, 2-es terminál bár határidőre elkészült idén ősszel, végül meg sem nyitották a járvány következtében drámaian lecsökkent forgalom miatt. Az eddigi fő reptér, Tegel egy héttel az új helyszín megnyitása után zárt be végleg, de fél évig üzemkész marad, tartalékként.
Ami az elbocsátásokat illeti, összességében a mintegy 2200 alkalmazott nagyjából negyedét készül elküldeni a cég, 125 embert idén, 400-at pedig jövőre.
Az üzemeltetőt 26 százalékban tulajdonló berlini, illetve 37-37 százalékos részesedéssel bíró Brandenburg tartományi és szövetségi kormányzat idén 300 millió eurót juttat a veszteségek finanszírozására, jövő évre pedig 660 milliót bocsátanak rendelkezésre – mondta a vezérigazgató. Utóbbiból 375 millióra mindenképp szükség lesz korábbi közlés szerint, főként az építkezés elhúzódó többletköltségei miatt. Az üzemeltető becslése szerint leghamarabb 2025-re lehet nullszaldós a gazdálkodás.
Szóba került a részleges privatizáció is, nemrég egy interjúban egy illetékes politikus azt nyilatkozta, hogy tudomásuk van potenciális befektetők konkrét érdeklődéséről.
Eleddig azonban Berlin és Brandenburg tartomány elutasította a magánpénzek bevonását.
