Az EU új határőrizeti rendszerének bevezetése körüli bizonytalanságok, Schiphol éves forgalmának csökkentése, a francia rövidtávú járatok tilalma, az egységes európai égbolt késlekedése, valamint a június második felében jelentős légtér-korlátozásokkal járó hadgyakorlat kapcsán fejezte ki aggodalmát Rafael Schvartzman, a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség Európáért felelős alelnöke a szervezet Isztambulban megrendezett, 79. éves közgyűlésén.
Többszöri halasztást követően a jövő évben tervezi az Európai Unió a harmadik országbeli állampolgárok schengeni térségbe történő be- és kiléptetése során használt eljárásának reformját (EES), amely a jelenlegi pecsételős rendszert egy központi adatbázissal váltja fel. A bevezetés után fél évvel pedig életbe lépne az amerikai ESTA rendszeréhez hasonló elektronikus utazási információs és engedélyezési rendszer (ETIAS), amely egyes országok esetében kiváltaná a vízumkötelezettséget – ismertette Rafael Schvartzman.
A reform hatalmas előrelépést jelent, ugyanakkor a bevezetése körül felmerült több aggályt sem kezeltek a hatóságok, a légitársaságok felvetései ellenére.
Bár a határidők közelednek, továbbra is bizonytalanság van a végrehajtási tervvel kapcsolatban, az ütemezés rendre csúszik, hiányos az információáramlás és a támogatás, valamint nem tisztázott a szükséges légitársasági beruházások mértéke és ütemezése sem.
Az alelnök felhívta a figyelmet: annak ellenére, hogy a határigazgatás kormányzati feladat, egyes országokban a rendszer költségeit a légitársaságokra próbálják áthárítani. A légitársaságok amiatt is aggódnak, hogy a repülőtereken sorok alakulhatnak ki, ha nem lesz elegendő automatizált határátkelőhely és képzett határőr, vagy a tumultus csökkenését segítő előzetes regisztráció.
Az IATA Európáért felelős alelnöke kiemelte: a holland kormány továbbra is azt tervezi, hogy 500 ezerről 440 ezerre korlátozza az éves gépmozgások számát az ország legnagyobb és a kontinens egyik legfontosabb légiforgalmi csomópontjában, az amszterdami Schipholon. Az intézkedés mögött nem az éghajlatváltozással, hanem a reptér környékén élők zajterhelésével kapcsolatos indokok állnak.
Több légitársaság sikeresen támadta meg azt a döntést a bíróságon, hogy köztes lépésként már az idei téli menetrendtől 460 ezerre csökkentsék a járatszámot, azonban az ezzel kapcsolatos ítéletet a holland kormány megfellebbezte. Ha mégis bevezetik a korlátozást, az már 2024 nyarán a járatszámok jelentős korlátozását, egyes útvonalak megszűnését és a repülőtéri résidők kiosztása körüli problémát okozhat, meggátolhatja az új légitársaságok belépését a piacra.
Hozzátette: a légitársaságok a francia rövidtávú járatok korlátozását politikai döntésnek tartják, amely nem adatokon alapul. Az Orly repülőtérről Bordeaux, Nantes és Lyon városaiba közlekedő járatokat érintő intézkedés eredményei korlátozottak lesznek, a tilalom által érintett három útvonal a járatok mindössze 3 százalékát, a kibocsátás 0,3 százalékát teszi ki. A politikusoknak az ilyen nagyszabású, de korlátozott hatású bejelentések helyett a légiközlekedés rendszerének javítására kellene összpontosítania – vélekedett.
Ilyen lenne az Egységes Európai Égbolt (SES) régóta halogatott bevezetése, amely a légiforgalmi irányítás rendszerét tenné hatékonyabbá, a jelenlegi széttöredezett, az országhatárokhoz igazodó légtérszerkezet helyett. A reform a légtér kapacitásának és teljesítményének javítása mellett a környezetterhelés tekintetében is jelentős hatással bírna – hangsúlyozta Schvartzman. A késlekedést korábban az európai légitársaságok szervezete is élesen bírálta.
A légitársaságok emellett szorgalmazzák egy független európai gazdasági szabályozó hatóság létrehozását is.
Ez a légtérhasználati díjak meghatározásában rendelkezne hatáskörrel, továbbá a léginavigációs szolgáltatók működését a többi közlekedési módhoz hasonlóan szabályozná az EU-ban.
A légitársaságok felhívták a figyelmet arra is, hogy a június 12 és 22. között tervezett európai Air Defender hadgyakorlat jelentős hatással lehet a kontinens légiközlekedésére. A forgalmas légterekben várható korlátozások miatt kockázatcsökkentő tervek kidolgozására van szükség. Egyes repülőterek nyitva tartási idejét meg kell hosszabbítani a napi utolsó, késő esti járatok várható késései miatt, rugalmasságra lesz szükség a résidők kezelése terén, valamint a hadgyakorlat hatásait rendkívüli körülménynek kell tekinteni az EK261-rendeletben meghatározott, járattörlésekre és késésekre vonatkozó kártérítési felelősség szempontjából – emelte ki a szakember.
