Sok légitársaság szerint manapság „pontosnak” számít, ha csak fél évet késik egy-egy új repülőgépe, de a meglévő flotta karbantartása is problémás az alkatrész-ellátás akadozása miatt – hangzott el a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) Isztambulban megrendezett, 79. éves közgyűlésén.

Egyre súlyosbodnak a légiipar ellátási láncaiban tapasztalható gondok, amelyek az új példányok átadásának jelentős késései mellett a már forgalomban lévő repülőgépek és hajtóművek alkatrész-ellátásában és karbantartásában is csúszásokat okoznak – hangsúlyozta több légitársaság első embere is az IATA közgyűlésén elhangzott panelbeszélgetésen.

Utóbbi a pandémia miatt leállított repülőgépek ismételt forgalomba helyezését, és a meghibásodott példányok újra repülőképessé tételét is hátráltatja, ráadásul az alkatrészekhez rendkívül drágán lehet hozzájutni.

Az ellátási gondok miatt az egyre frusztráltabb helyzetbe kerülő légitársaságok rákényszerülnek arra is, hogy a leállított repülőgépeikből kiszerelve pótolják az alkatrészeket az aktív példányokban (természetesen az ilyenkor megkövetelt eljárások betartásával – a szerk.), annak érdekében, hogy megfelelő számú bevethető gépük legyen.

B-J: Richard Quest (moderátor CNN), Campbell Wilson (vezérigazgató, Air India), Yvonne Makolo (vezérigazgató, Rwand Air) és Greg Foran (vezérigazgató, Air New Zealand). (Fotó: IATA)

Mindez a költségek növekedése mellett üzemeltetési gondokat is okoz egyes légitársaságoknál, a megvásárolt vagy lízingelt nagy értékű eszközök, illetve a fizetett dolgozók nem képesek bevételt termelni emiatt, sőt sokszor a kínálkozó piaci lehetőségeket nem tudják kiaknázni a légitársaságok az elégtelen kapacitás miatt.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A probléma a kisebb légitársaságokat fokozottan érzékenyen érinti, mert a nagyobb flottával rendelkező cégekhez viszonyítva kevésbé tudják rugalmasan kezelni a kieső kapacitást.

Willie Walsh, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) elnök-vezérigazgatója évértékelő beszédében is kiemelte, hogy a repülőgép- és hajtóműgyártók túlságosan lassan kezelik az ellátási láncban tapasztalható fennakadásokat, amelyre mielőbb megoldást kell találni.

Marie Owens Thomsen, az IATA vezető közgazdásza előadásában kifejtette, hogy a légitársaságok működésére és gazdálkodására is egyre komolyabb hatást gyakorol az ellátási lánc akadozása.

Az emiatt egyre frusztráltabb légicégek szerint ha egy repülőgépet hat hónapos késéssel sikerül megkapniuk, az manapság már időben történő átadásnak számít.

Amint korábban megírtuk, ezt a problémát tetézi az új generációs hajtóművek egyes részeinek a gyártó által vállaltnál korábbi elhasználódása, ezzel összefüggésben a tervezettnél előbb szükséges és jelentősen tovább tartó karbantartások, valamint a rendelkezésre álló cserehajtómű-készlet hiánya is.

Emiatt nem ritka, hogy fiatal, új generációs gépek is hosszabb időre a földre kényszerülnek. Ha a kapacitás nem pótolható a jóval költségesebb, rövid távra, személyzettel együtt (wet-lease) bérelt repülőgépekkel, a légitársaságok járattörlésekre, járatnyitások elhalasztására lehetnek kénytelenek.