A Budapest Airport átvétele a jövő évre csúszhat, de azt követően a katari állami befektetőcéget is bevonná a magyar kormány, és megvalósítaná a régóta tervezett harmadik terminált a Liszt Ferenc reptéren.

A magyar főváros légikikötőjének megvásárlása közel áll a véglegesítéshez, de az aláírás a jövő évre csúszhat, mivel meg kell állapodni az árról a három jelenlegi tulajdonossal, valamint 10 hitelezővel.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte ezt a Bloomberggel, hozzátéve: a tárgyalás nagyon összetett, a kormány egy piaci alapú, versenyképes árban kíván megállapodni.

Mint az november végén hivatalosan is ismertté vált, a korábbi értesülésekkel összhangban a kormány és a világszerte számos légikikötőt üzemeltető francia Vinci Airports közösen venné meg a repülőteret. Az állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt-n keresztül 51, míg a francia cég 49 százalékot birtokolna, de e mellé menedzsmentjogot is szerezne.

A miniszter mostani közlése szerint az átvételt követően a Katari Befektetési Hatóságot szeretnék bevonni akár pénzügyi, akár stratégiai befektetőként.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Az üzlet lezárását követően Magyarország a harmadik terminál megépítését tervezi, és tovább bővítené a légikikötő kapacitásait, mind az utas-, mind a légiáru-forgalom tekintetében – mondta Nagy Márton.

Egy korábbi látványterv a terminál bővítéséről.

Szeptember elején számoltunk be róla, hogy a Budapest Airport visszavásárlására a kormány újabb ajánlatot tett, a reptér-üzemeltető részvényeinek 51 százalékát vásárolná meg egy állami befektetési cégen keresztül, a kisebbségi 49 százalékos részesedést pedig egy másik repülőtér-üzemeltető vállalat venné meg, később kiderült, ez lenne a francia Vinci Airports. Korábban pedig Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy katari befektetőt is szívesen látna a budapesti reptérnél a kormány.

A Budapest Airportnál évek óta folyamatban vannak a 3-as terminál előkészítő munkálatai, Chris Dinsdale korábbi vezérigazgató 2021-ben lapunknak adott interjújában azt közölte, hogy a jelenlegi tulajdonosok és vezetés tervei szerint 2025-ben kezdődhet meg az új terminál kivitelezése, egy idén év eleji közlés szerint pedig várhatóan 2028-ra készülne el az épület.

Módosultak a vonatkozó jogszabályok

Mindeközben az Országgyűlés december 12-én, kedden 133 igen, 45 nem és 12 tartózkodó szavazattal elfogadta az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosítását, amelyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter terjesztett elő az MTI tudósítása szerint.

Módosul a légiközlekedésről szóló törvény: a jövőben a repülőtér működtetésében érintett állami befolyás alatt álló gazdasági társaságok mentesülnek a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény, továbbá a munka törvénykönyve, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló és a nemzeti vagyonról szóló törvény egyes rendelkezései alól.

A kivételeket azzal indokolják, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetében az állami befolyás nem vezethet a reptér működtetésében érintett gazdasági társaságok versenyképességének csökkenéséhez.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közlése szerint a visszavásárlással kapcsolatos tárgyalások ütemezetten, az együttműködés jegyében és megfelelően haladnak a partnerek között.

Azt írja a tárca: a kormány szándéka, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér állami visszavásárlását követően a működtetésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról a jövőben többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságok útján gondoskodjon. Mint hozzáteszik, a kormány célul tűzte ki, hogy a társaságok piaci alapon működjenek, működésükre a magánpiaci szereplőkre vonatkozó jogi előírások legyenek érvényesek és a megszokott nemzetközi iparági sztenderdek érvényesüljenek.

Ezt a célt szolgálják a közlemény szerint a ma elfogadott törvénymódosítások is, amelyek a tájékoztató alapján garantálják, hogy a közeljövőben többségi állami tulajdonba kerülő társaságok piaci alapon, hatékonyan és versenyképesen működjenek. Ezzel is hozzájárulva, hogy modern, 21. századi elvárásoknak megfelelő és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó reptere legyen hazánknak, amely egyaránt segíti a turizmus és a logisztikai szektor teljesítmények növelését – teszi hozzá a minisztérium.