A hiperszonikus repülőgépekhez szánt egyik első erőforrás tervezése és tesztelése korai fázisban van, de ha a papíron megálmodott technológia valóban működik, az a légiközlekedés új korszakát nyithatja meg.

Látványterv egy jövőbeli hiperszonikus utasszállítóról (Forrás: Reaction Engines Ltd.)

A “Sabre” nevű hajtóművet a fejlesztői félig sugárhajtóműként, félig pedig rakétahajtóműként jellemzik, amit a működési elv mellett a tervezett sebességtartomány is indokol.

A BBC cikke szerint a projektgazda brit Reaction Engines Ltd (REL) a BAe Systems, a Rolls-Royce és a Boeing közös vállalkozása, emellett pedig 2016-ban hatvan millió fontos brit állami támogatást is kapott.

A cég a különleges hajtóművét arra tervezi, hogy a jövő nagysebességű utasszállító típusait hiperszonikus, tehát ötszörös hangsebesség (Mach 5) feletti értékre legyen képes gyorsítani.

Ezzel körülbelül 4 óra alatt leküzdhető lenne a London és Sydney közötti távolság, ám e sebesség elérésére napjainkban csak rakéták képesek, a légkör felsőbb rétegeiben repülve.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Emellett második felhasználási területként lehetségessé válhat a többször használható űreszközök új generációjának kifejlesztése is, egy megfelelő hordozó platform koncepciójának kidolgozásával ugyanis teljesen kiválthatók lennének a hagyományos rakéták.

A tervek szerint utóbbi alkalmazási módnál álló helyzettől Mach 5,5 sebességig normál sugárhajtóműként funkcionálna a Sabre, ezt követően pedig “rakéta üzemmódba” átállva juttatná ki az űrbe akár Mach 25 sebességgel az adott gépet.

A még csak koncepcionális szinten létező hajtómű, és ennek révén a hiperszonikus típusok valósággá válása előtt azonban komoly akadályok állnak.

Az egyik legnagyobb az ilyen sebességnél fellépő hatalmas hőmérséklet, amely a gép minden alkatrészét megviseli. Erre a problémára a REL saját fejlesztésű, úgynevezett előhűtő technológiát tervez, amely laboratóriumi vizsgálatokon eredményesnek tűnt eddig  és gyakorlati tesztelése hamarosan folytatódik az amerikai Colorado államban.

Az elvárások szerint a hőcserélő rendszernek a beáramló ezer Celsius-fok körüli levegőt kell mindössze egyszázad másodperc alatt mínusz százötven fokra hűtenie.

A Sabre tervezett működése a hűtőrendszerrel (Forrás: Reaction Engines Ltd.)

Amellett azonban, hogy a Sabre hűtési rendszere már lényegében működőképes állapotú, ugyanez nem mondható el magáról a hajtóműről.

Az erőforrás tolóerőt termelő, az égésteret is magában foglaló részének előzetes tervezése is csak a közelmúltban fejeződött be, az első proto-példányok építése most kezdődhet.

Tesztelésükhöz külön épületet húztak fel a Wescott űrparkban, a várhatóan évekig tartó földi tesztek mindegyike itt zajlik majd, az Európai Űrügynökség (ESA) folyamatos auditálása mellett.

Korábban írtunk a Sabre-t fejlesztő REL-ben is résztulajdonos Boeing távlati, hiperszonikus utasszállítással kapcsolatos terveiről, az amerikai gyártó komolyan számol a lehetőséggel.

Kevin Bowcutt, a hiperszonikus részleg vezetője azonban egyértelműen leszögezte: több évtized munkája szükséges a megvalósuláshoz, húsz éven belül biztosan nem lesznek még prototípusok sem.