Váltótípus továbbra sincs, de a naptári üzemidő vége miatt a Magyar Honvédség kivonta az utolsó üzemképes Antonov An-26-os teherszállítóját, negyvenhat év után tűnik el a flottából a híres szovjet típus.

(Fotó: ifj. Kotulyák Tamás – AIRportal.hu)

A magyar hadsereg, ezen belül is a légierő fejlesztésének folyamatában egy adósság még van: a modern igényeknek megfelelő, hátsó rámpával felszerelt szállítógépek beszerzése.

A szovjet érából maradt Antonov An-26-asok naptári üzemideje ugyanis az elmúlt években sorra járt le, ezért le kellett őket állítani. A legtovább a 406-os oldalszámú példány maradhatott a Magyar Honvédség flottájában, de az idei első félévben ez is elérte élettartama végét.

Az utolsó gép elbúcsúztatásával, 46 év üzemeltetés után június 11-én a kecskeméti repülőbázison ünnepélyes keretek között kivonták az “Ordító Egér” becenévvel is illetett típust.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszédében elmondta, a légierő fejlesztése prioritást élvez a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programban, ennek megfelelően a következő időszakban sor kerül rámpás szállítógépek beszerzésére. Hozzátette, az An-26-tól a hadsereg további épülésének, fejlődésének szellemében kell elbúcsúzni.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Inforgrafika az An-26 magyarországi pályafutásáról (Forrás: Honvédelmi Minisztérium)

A típus első példányai 1974-ben, mintegy négy évvel a szovjet fegyveres erőknél való bevezetés után érkeztek az akkori nevén Magyar Néphadsereg alakulataihoz Szentkirályszabadjára, az egy évvel korábban kivont Liszunov Li-2-esek pótlására. A gázturbinás hajtóművek, négyágú légcsavarok és a hátsó teherrámpa egy sor más újítással együtt minőségi ugrást jelentett akkor a hazai katonai repülésben.

A raktér ennek megfelelően többfunkciós: alkalmas utasszállításra is, de a többféleképpen nyitható hátsó teherrámpa és a beépített, 1500 kilogramm teherbírású emelőszerkezet használatával akár teherszállításra, légi teherdobásra, vagy ejtőernyős ugratásra is.

A típus sokoldalúságát emellett köszönhette a segédhajtóművének és dupla kerekes, alacsony nyomású kerékabroncsokkal ellátott főfutóműveinek is, amelyek minimális infrastruktúra, például füves futópálya esetén is lehetővé tették az üzemelést.

Így a magyar An-26-osok szinte bármilyen feladatra használhatók voltak az évtizedek alatt, többször megfordultak Afganisztánban, de szállítottak állam és kormányfőket is.

Az évek során azonban az aktív állományú gépek száma folyamatosan csökkent. A rendszerváltás után a Magyarországra érkezett tíz An-26 közül összesen öt darab (405, 406, 407, 603, 110 oldalszámokkal) esett át többszöri nagyjavításon, üzemidő-hosszabbításon, és maradhatott így aktív szolgálatban.

A típus kivonásával egy ideig biztosan rámpás teherszállító nélkül marad a Honvédség. Ezzel egy sor feladat korlátozottan, vagy egyáltalán nem lesz önerőből megoldható.

Korábban több lehetséges váltótípus is felmerült, a döntés megszületéséig és az új típus rendszerbe állításáig a hazai haderőnek be kell érnie a két-két Airbus A319 és Dassault Falcon 7X, valamint a gépbérlés nyújtotta lehetőségekkel.

Galéria az utolsó magyar An-26 kivonási ünnepségéről

Videó a 406 oldalszámú gép egy korábbi kiképzési repüléséről

Az An-26-os típusról a cikkben olvasható információk és adatok Kenyeres Dénes: Szállítórepülőgépek a Magyar Hadseregben (1949-2008) című könyvéből származnak.