A világjárvány éveinek elmúltával és a határok megnyílásával, a gazdasági bizonytalanságok ellenére a légitársaságok jó úton vannak a nyereséges, biztonságos, hatékony és fenntartható jövő felé – közölte Willie Walsh, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) elnök-vezérigazgatója a szervezet Isztambulban megrendezett, 79. éves közgyűlésén.
A legfrissebb adatok szerint a globális utasforgalom az idei évben meghaladja a 2019-es szint 90 százalékát. A légiközlekedési ágazat teljes bevétele várhatóan 9,7 százalékkal 803 milliárd dollárra nő az előző évihez képest, a nettó nyereség pedig eléri a 9,8 milliárd dollárt. Utóbbi több mint duplája a 4,7 milliárd dolláros 2022. decemberi előrejelzésnek – ismertette Walsh az eseményen.
Ugyanakkor a légitársaságok átlagosan 2,25 dollárt keresnek utasonként, ebből értékből még egy metrójegyet sem lehet megvenni New Yorkban – tette hozzá.
Ez az alacsony nyereségességi szint nem fenntartható, de még így is jelentős fellendülés a 2020-as egy utasra vetített 76 dolláros veszteség után.
A szektor előtt továbbra is számos kihívás áll, köztük a folytatódó inflációs és költségoldali nyomás, különösen a történelmi csúcsokat döntő üzemanyagárak és a szabályzói díjak terén, emellett egyes területeken még mindig kritikus munkaerőhiány tapasztalható.
A repülőgépgyártók lassan kezelik az ellátási láncban tapasztalható fennakadásokat, amely a költségek növekedése mellett a gépek rendelkezésre állásának romlását is okozza.
A vezető kitért arra is, hogy egyes repülőterek és léginavigációs szolgáltatók nem kellően hatékony működése is további terheket ró a légitársaságokra.
Példaként említhető az amszterdami Schiphol, amely a 2022-ben tapasztalt komoly torlódásokat követően három éve folytatja az összesen 37 százalékos díjnövelést, az idén 12 százalékkal. Dél-Afrikában a repülőterek 38 százalékos emelést szorgalmaznak, míg egyes léginavigációs szolgáltatók 63 százalékkal növelik tarifáikat. Európában pedig 1,9 milliárd euróval emelték a légiforgalmi irányítás költségalapját tavaly, miközben a járatkésések meghaladták a várt szint háromszorosát, a kapacitás- és környezetvédelmi célokat pedig nem sikerült teljesíteni.
A várakozások szerint 2023-ban mintegy 4,35 milliárd utas lesz, ami megközelíti a 2019-ben mért 4,54 milliárdot – emelte ki.
A cargo volumene várhatóan 57,8 millió tonna lesz, ami a nemzetközi kereskedelmi forgalom erőteljes lassulása miatt a 2019-ben szállított 61,5 millió tonna alá esett.
Az idei év prioritásai közé tartozik a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) termelését ösztönző rendszerek kialakítása, mert enélkül lehetetlen elérni az iparág kibocsátás-csökkentési célkitűzéseit. Bár a trend pozitív, a gyártási kapacitás még mindig messze alatta van az igényeknek – figyelmeztetett az IATA vezetője.
Walsh kiemelte, hogy a jövőbeli baleseteket úgy lehet hatékonyan megelőzni, ha tanulunk a korábbi események jelentéseiből, de a kormányoknak és az ezzel foglalkozó szerveknek javítaniuk kellene a hatékonyságukon, mert az elmúlt 5 év 214 balesetéből csak 96 jelentése áll rendelkezésre.
Ez amellett, hogy sérti a Chicagói Egyezményt, az utasok és a személyzet biztonságára is rossz hatással van.
A vezető kitért arra, hogy az iparág biztonsági adatai kiválóak, amelyhez hozzájárul az IATA immár 20 éve elindított működési biztonsági auditja (IOSA), ez immár olyan globális szabvánnyá vált, amelyhez több mint 400 légitársaság csatlakozott. Az IOSA auditon átesett cégek négyszer jobban teljesítettek a biztonság terén, mint a nyilvántartásban nem szereplők. A rendszert a jövőben még hatékonyabbá teszi az IATA a kockázatalapú megközelítésre való áttéréssel.
