Áttételesen több milliárd forinttal kíván a magyar állam a 2007-ben privatizált Malév segítségére sietni annak érdekében, hogy javítson a mintegy négymilliárd forint lejárt adósságot maga előtt görgető, újabb tulajdonosváltás előtt álló társaság kritikus helyzetén. Az mfor.hu értesülései szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megvásárolja a Malév földi kiszolgáló leánycégét, és vételárelőlegként 2,2 milliárd forintot juttat a légitársaságnak. Emellett az MNV Zrt. közvetve plusz 2,2 millió euróval (mintegy 630 millió forinttal) segíti a légitársaságot azáltal, hogy – tulajdonosi kölcsön formájában – ideiglenesen átvállalja a Malév Vagyonkezelő Kft.-vel szemben fennálló tartozását.
Veres János pénzügyminiszter a múlt héten utasította az MNV Zrt.-t, hogy kössön előszerződést a Malév Ground Handling Földi Kiszolgáló Zrt. (Malév GH) részvényeinek megvásárlására, és az előszerződés aláírását követően folyósítson 2,2 milliárd forint vételárelőleget a légitársaság részére, tudta meg az mfor.hu. Értesüléseink szerint a tárcavezető az utasításban kitért arra is, hogy a szerződésben biztosítani kell az elállás lehetőségét. Utóbbi esetben a Malév Zrt. köteles lenne egy összegben visszautalni az előleget az MNV-nek.
Száraz Gábor, az MNV Zrt. szóvivője kérdésünkre sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta az információt. Megkerestük a Pénzügyminisztérium sajtóosztályát is, amely mindeddig nem kommentálta értesülésünket – így egyelőre arra sem kaptunk választ, megkötötték-e már az előszerződést, átutalták-e a vételárelőleget a Malévnak, illetve összességében mennyibe kerül az MNV Zrt.-nek a földi kiszolgáló cég. A Malév annyit közölt, hogy a január 27-i közgyűlésig nem fűz kommentárt a pénzügyi helyzet rendezésével kapcsolatos hírekhez.
Mint ismert, a repülőgépek és utasok kiszolgálását végző Malév GH a légitársaság komoly értéket képviselő leánycége, amely tavaly mintegy 850 embernek biztosított munkát. A Malév GH-ra az APEH, a gépek karbantartást végző leánycégre, az Aeroplex Kft.-re pedig a Budapest Airport (BA) jegyeztetett be zálogjogot korábban annak érdekében, hogy a légitársaság esetleges csődje esetén ne ragadjon bent a pénzük.
A Malév helyett törleszt az MNV
A legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében az állam egy második csatornán keresztül is segítséget nyújt a Malévnak. Ez a Nemzeti Vagyonkezelő Tanács január 14-én született határozata szerint olyan formában történik meg, hogy – mint azt Száraz Gábor lapunknak elmondta – az MNV rövidesen közel 2,2 millió euró (mintegy 630 millió forint) értékben tulajdonosi kölcsönt ad a Malév Vagyonkezelő Kft-nek.
A konstrukció megértéséhez tudni kell, hogy az MNV száz százalékos tulajdonában lévő Malév Vagyonkezelő Kft.-t a légitársaság 2007 tavaszi privatizációja nyomán alapították annak érdekében, hogy papíron átvállalja a Malévtól a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) szemben fennálló mintegy húszmilliárd forintos hiteltartozást.
Annak kamatterheit azonban a gyakorlatban a légitársaság állja oly módon, hogy díjat fizet a Vagyonkezelő Kft.-nek a Malév-márkanév (használati díj), az időközben forgalomból kivont B767-es gép (bérleti díj), valamint a Százhalombatta és Ferihegy között húzódó kerozinvezeték használatáért. (Ezen vagyonelemeket még 2007 tavaszán vásárolta meg a Vagyonkezelő a légitársaságtól.)
Mivel a Malév jelenleg közel 2,2 millió euró díjhátralékkal tartozik a Vagyonkezelő Kft.-nek, ezért az MNV Zrt. ugyanekkorra összegű kölcsönt folyósít utóbbi cégnek, hogy az továbbra is törleszteni tudjon az MFB-nek, magyarázta Száraz Gábor. A futamidő egyébként 10 év, tehát a légitársaságnak 2018-ig kell majd ezen az úton visszafizetnie a kamatterheket.
MNV: nagyon súlyos fizetési gondok
Az állam által a Malévnak sebtiben odadobott dupla mentőöv arra enged következtetni, hogy a társaság likviditása igencsak ingatag lábakon áll, és minden fillérre szüksége van a túlélés érdekében. Az MNV Zrt. szóvivője úgy fogalmazott, hogy a légitársaságnak „nagyon súlyos fizetési gondjai vannak”, amit az is jelez, hogy 2008 végén négymilliárd forint lejárt tartozása volt.
Németh Krisztina, a Malév Zrt. szóvivője ezzel kapcsolatos kérdésünkre annyit közölt, hogy a légitársaság ezen kintlevőségek túlnyomó részét időközben átütemezte, és azokat a vonatkozó megállapodás szerint folyamatosan fizeti.
Elismerte, hogy a vállalat nehéz anyagi helyzetben van, emlékeztetett azonban arra is, hogy a gazdasági válság okozta recesszió különösen érzékenyen érinti a légiközlekedési ágazat egészét, így a Malévot is, ráadásul – tette hozzá – a decemberi repülőtéri sztrájk is rosszul jött a cégnek.
A légitársaság 2006-ot 10,8, 2007-et pedig rekordszintű, 14,7 milliárd forintos negatív üzemi eredménnyel zárta, a 2008-as veszteség pedig a cég megkezdett átalakítása ellenére – a Népszabadság értesülései szerint – még a tavalyelőttit is meghaladja majd. (Igaz, ebben a nyáron rekordmagasságokba szárnyaló olajár is vastagon benne van.)
A kritikus pénzügyi helyzet láttán a múlt hét pénteken lezajlott közgyűlés felkérte a légitársaság igazgatóságát: vizsgálja meg a tőkerendezés lehetséges módjait, például a tőkeleszállítás és a tőkeemelés lehetőségeit. A január 27-i rendkívüli közgyűlés ennek ismeretében hozza meg majd döntését a friss tőke esetleges bevonásáról.
Távozik Abramovics, jöhet az Areoflot
Bár ezzel kapcsolatban további hivatalos információ nem látott napvilágot, egybehangzó sajtóértesülések szerint rövidesen jelentősen átrendeződik a Malévot birtokló AirBridge Zrt. tulajdonosi struktúrája. Eszerint megválik majd utóbbi cégben lévő 49 százalékos részesedésétől Borisz Abramovics, aki ősszel kénytelen volt búcsút inteni az anyagi összeomlás szélére sodródott AiRUnion orosz légiipari birodalmának is. Az üzletember távozására utal az is, hogy a Malév múlt heti közgyűlése mind őt, mind ikertestvérét, Alexander Abramovicsot visszahívta a légitársaság igazgatóságából.
Abramovics helyét a tulajdonosi struktúrában a Malév-privatizációt, így az eddigi tőkejuttatásokat is finanszírozó, orosz állami tulajdonban lévő Vnyesekonombank veheti át, a szakmai irányítás pedig a szintén az orosz államhoz tartozó Aeroflot légitársaság kezébe kerülhet.
Az biztos, hogy az AirBridge Zrt. többségi tulajdona továbbra is magyar kézben marad, hiszen a Malév csak így tarthatja meg nemzeti légitársaság státuszát és uniós leszállási jogait. Az 51 százalék jelenleg két magyar magánszemély, Kiss Kálmán egykori tábornok és Költő Magdolna tulajdonát képezi – az egyelőre kérdéses, hogy Abramovics búcsúja az ő távozásukat is jelenti-e egyben, s ha igen, ki veszi majd át a helyüket.
Összességében megállapítható, hogy a hányattatott sorsú légitársaság megmentése érdekében már a legfelsőbb politikai szint is megmozdult. Úgy tudjuk, a magyar-orosz kormányközi bizottság jelenleg is tárgyalja a Malév-ügyet – az itt megszülető döntésektől is függ majd, mit lép a közeljövőben az MNV Zrt., illetve mi kerül napirendre a Malév számára sorsdöntő jövő heti közgyűlésen.
Forrás: Menedzsment Fórum (http://www.mfor.hu)
