Egy rövid jelentést tett közzé az iráni balesetvizsgáló testület a január 8-án Teherán közelében lezuhant Ukraine International Airlines (UIA) Boeing 737-800-as repülőgép katasztrófájáról. Eközben az érintett hatóságok bevonása megkezdődött, ukrán szakemberek már a helyszínen vannak.

A perzsa nyelven készült dokumentum, amelyet a The Aviation Herald repülésbiztonsággal foglalkozó oldal tolmácsolt, azt írja: a repülőgép helyi idő szerint 6 óra 5 perckor kezdte meg a gurulást a teheráni Imam Khomeini Nemzetközi Repülőtér termináljától, majd 7 perccel később, 6 óra 12 perckor kezdte meg a nekifutást a repülőtér 29-es pályájáról, észak-nyugati irányban.

Forrás: fr24.com

A légiforgalmi irányítás a felszállást követően FL260-as repülési szintig (kb. 7900 méter) engedélyezte az emelkedést a repülőgép számára.

A repülőgép 6 óra 18 perckor, mintegy 8000 láb (2400 méter) magasságban repült, amikor eltűnt a radarokról és megszakadt vele a rádiókapcsolat.

Az iráni balesetvizsgálók jelentése szerint a repülőgép utolsó ismert radarpozíciójáig észak-nyugati irányban távolodott a repülőtértől, de ezt követően a repülőgép egy jobb fordulót hajtott végre, mintha visszafordult volna a repülőtér irányába egy technikai probléma miatt.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A jelentés arra nem tér ki, hogy a forduló kontrollált manőver volt-e vagy sem, a technikai probléma feltételezésként szerepel a szövegben.

A repülőgép a felszállást követően mintegy 6 perccel a Teherán közeli Szabasahr település térségében zuhant le, először egy park területén csapódott a földnek, nagy erejű robbanás következett be, és a roncsok a repülőgép röppályája mentén szóródtak szét. A 737-es vészhelyzeti jeladója (ELT) aktiválódott.

A fedélzeten tartózkodó 167 utas és 9 fős személyzet nem élte túl a balesetet. Az iráni dokumentum szerint az utasok között 146-an rendelkeztek iráni útlevéllel, beleértve a kettős állampolgárokat is. Az utasok többsége Kanadába tartott kijevi átszállással. Az ukrán hatóságok által közölt adatok szerint a gépen utazók közül 82-en iráni, 63-an kanadai, 11-en ukrán (a személyzettel együtt), 10-en svéd, heten afgán, hárman brit állampolgárok voltak.

Szemtanúk beszámolói szerint a repülőgép már a levegőben kigyulladt.

A kutató-mentő alakulatok a repülőgép mindkét adatrögzítőjét megtalálták, a készülékek a becsapódás és a tűz következtében megsérültek. Az adatrögzítők memória egységei is megvannak, bár fizikai sérülések láthatók rajtuk.

Az iráni balesetvizsgáló testület értesítést küldött az érintett országok hatóságainak, ezek:

  • Ukrajna – mint a repülőgép üzemeltetője és lajstromba vétele szerinti ország
  • az Egyesült Államok – mint a repülőgépet gyártó ország
  • Kanada és Svédország – mint amely országoknak állampolgárait nagyobb számban érintette a katasztrófa

A nemzetközi polgári repülésről szóló chicagói egyezménynek megfelelően Irán minden érintett országot arra kért, hogy vegyen részt a vizsgálatban, a csütörtöki bejelentések szerint az ukrán szakemberek már meg is érkeztek Iránba.

A Reuters híre hozzáteszi, hogy a nyugati titkosszolgálatok első elemzése szerint a katasztrófa hátterében műszaki hiba van, nem pedig egy rakétával lőtték le a repülőgépet, a hírügynökség ezt öt különböző, meg nem nevezett – három amerikai, egy európai és egy kanadai – biztonsági forrásra hivatkozva írta. A Reuters szerda esti híre szerint egy neve elhallgatását kérő kanadai forrás azt közölte, bizonyítékaik vannak arra, hogy a gép egyik hajtóműve műszaki hibás volt, és túlhevült.

Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatában pedig arra figyelmeztetett, hogy mindenki tartózkodjon a spekulációktól és a konspirációs teóriák terjesztésétől a katasztrófa okainak kapcsán. Ukrajnában nemzeti gyászt rendeltek el január 9-e csütörtökre.

A katasztrófát követően például a közösségi médiában egy Tor 9K331 rakéta darabjáról kezdtek el fotók terjedni, mondván, a repülőgép roncsmezőjén találták, de a képek valódisága és kapcsolata a baleset helyszínével nem nyert megerősítést. A The Aviation Herald ezzel kapcsolatban felkereste az iráni hatóságokat, akik válaszukban cáfolták a fotók valódiságát.

Csütörtökön Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára az MTI tudósítása szerint azt mondta, az ukrán szakértők ettől függetlenül a Tor légvédelmi rakéta maradványait is keresni fogják azon a helyen, ahol földbe csapódott az UIA Boeing 737-ese.

Az ukrán hatóságok megtiltották a repülést minden ukrán légitársaságnak Irán légterében, de Olekszij Honcsaruk ukrán miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy nem volt alapja annak, hogy még a katasztrófa előtt megtiltsák a polgári légi járatok repülését Irán légterében, annak ellenére sem, hogy feszült a helyzet a térségben, számolt be az MTI.

Az MTI egy másik hírében arrol számolt be, hogy az ukrán nemzeti légitársaság a katasztrófát követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy repülőgépük jó állapotban volt, és a járat személyzete jól képzett volt. A gép személyzetét két pilóta, egy oktató és hat utaskísérő alkotta. Volodimir Japonenko kapitány 11 600 óra repült órával rendelkezett, Szerhij Homenko elsőtiszt pedig 7600 órával.

A Boeing 737-800-as gépet 2016-ban gyártották, közvetlenül a Boeing üzeméből szerezték be, utoljára január 6-án esett át műszaki ellenőrzésen. A légitársaság nem kapott semmilyen jelzést a pilótáktól sem Teherán felé repülve, sem onnan a felszállás előtt arról, hogy műszaki meghibásodást észleltek volna.

Egy autó fedélzeti kamerája felvette az égő repülőgép becsapódásának pillanatait: