Átépíti a diszkont járatok be- és kiszállítására szolgáló bádogépületeket és a hozzájuk tartozó sétálós folyosórendszert a budapesti repülőtér üzemeltetője – erről Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a július 31-én tartott kormányinfón.
A miniszter újságírói kérdésre felidézte, hogy a repülőtér-üzemeltető tulajdonosának több mint 70 pontból álló hibalistát adtak át korábban, amelynek egyik lényeges eleme a schengeni (A) oldalon, a low-cost járatok kiszolgálására hivatott egyszerűsített beszállítókapuk átépítése volt.
A miniszter ismét hangsúlyozta, hogy 2020. január 1-jével ha kell rendeleti úton tiltják be a terminálrész használatát, amennyiben nem történik változás.
„Erre tekintettel megindult július 8-án egy normális fapados terminál építése” – mondta Gulyás Gergely.
Hozzátette: A repülőtér [üzemeltető] tulajdonosaival szeptemberben találkozik ismét a kormány.
A tárcavezető úgy fogalmazott: a magyar államnak csak szabályozási jogai vannak a repülőtéren, hiszen a reptérüzemeltető céget korábban a szocialista kormány eladta, de a kormányzat rendelkezik megfelelő eszközökkel és ezekkel él is. Példaként említette, hogy leállították azt az építkezést, amely lehetetlenné tenné a terminálok gyorsvasúti megközelítését.
A kormány azt is egyértelművé tette a tulajdonos felé, hogy legjobb ha eladja a repülőteret, amennyiben nem képes kezelni a problémákat.
A hírrel kapcsolatban megkerestük a repülőtér üzemeltetőjét, hogy küldjenek információt és látványterveket az új terminálrészről.
Cikkünk megjelenését követően lapunkhoz eljuttatott rövid közlésükben azt írták:
„A Budapest Airport Zrt. a kormányzattal folytatott intenzív párbeszéd nyomán megkezdte a diszkont légitársaságok utasait kiszolgáló új létesítmény építését. A fejlesztés részleteiről a későbbiekben adunk tájékoztatást.”
Amint korábban megírtuk, a Budapest Airport július 1-től meghatározó menedzsmentpozíciókba, a fejlesztési, valamint a vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatóság élére nevezett ki új vezetőket, miután a reptér működését komoly bírálatok érték kormányoldalról az elmúlt időszakban. Július 29-én pedig egy német közlésből derült ki, hogy 2020. január 1-jétől Jost Lammers, a Budapest Airport jelenlegi vezérigazgatója veszi át a müncheni repülőtér vezetését, azaz legkésőbb ez év végén ő is elhagyja a Budapest Airportot.
„Állatokat sem lehetne tartani benne”
A diszkont légitársaságok járatainak be- és kiszállítására használt „egyszerűsített beszállítókapukat” (Basic Boarding Gate – BBG) az elmúlt időszakban egyre több kritika érte.
A magyar és a külföldi utasok panaszáradata mellett kormányzati oldalról is egyre több kifogás érkezett a bádogépülettel kapcsolatban.
A hetekben a terminálrész egyik legnagyobb felhasználója, a Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József is azt mondta az AIRportal.hu-nak, hogy eleve rossz döntés volt a megépítése.
A 270-277-es számú nyolc repülőgép-állóhelyet és a 2A terminált összekötő, részben fedett folyosókból és az utasok várakozására szolgáló „csarnokból” álló komplexum szigetelése, klimatizálása és szellőzése nem megfelelő, nyáron hőség, télen pedig hideg van az „ideiglenesnek” szánt épületben.
Intenzívebb esőzéskor a víz befolyik a forgalmi előtér egykori gurulóútjának és állóhelyeinek betonjára felhúzott komplexumba. Az épületben nincs elegendő ülőalkalmatosság és kulturált mellékhelyiség sem áll rendelkezésre. A csúcsidőszakokban az épület kapacitása szűkös, az utasok embertelen körülmények között, kígyózó sorokban kénytelenek várakozni a kordonok között hidegben-hőségben.
A körülmények nemcsak az utasokat, hanem a földi kiszolgáló cégek felelősségteljes munkát végző dolgozóit is rendkívüli módon megviselik.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a diszkont járatok be- és kiszállítására használt bádogépületekkel kapcsolatban az április 18-i Kormányinfón jelentette be, hogy
2019. december 31. után nem állhat fenn a jelenlegi állapot, különben a kormány akár rendeleti úton betiltja a terminálnak egyébként alkalmatlan és méltatlan épület használatát.
A miniszter előzőleg úgy jellemezte a terminált, hogy a nyári hőségben a vonatkozó egészségügyi szabályok szerint állatokat sem lehetne ott tartani.
Emellett a tárcavezető a repülőtér szolgáltatásainak minőségével kapcsolatban elmondta, hogy Fürjes Balázs államtitkár vezetésével 77 pontból álló követeléslistát állítottak össze, majd adtak át a Budapest Airportnak, és “a lehető legnyersebb formában egyértelművé tették”, hogy az üzemeltető komoly szankciókra számíthat, ha gondatlan a saját tulajdonával.
A Malév csődje után találták ki a karámot
A sétálós karámrendszert, vagy ahogy a reptérüzemeltető hívja, “egyszerűsített beszállókapukat” a Malév csődje után, 2012-ben hozta létre a Budapest Airport.
Eleinte még a szabad ég alatt, kordonok között, majd később nagy sátrakban végezték a fapados járatok utasainak beszállítását. A reptérüzemeltető 2013-ban cserélte a sátrakat könnyűszerkezetes bádogépületekre, a kordonokat pedig részben fedett folyosókra.
A Budapest Airport 2015-ben 2017-re ígérte a csarnokok mólókra cserélését. Mindebből 2018 őszére csak a 2B oldalon (non-schengeni járatok) felépített épületbővítés valósult meg, de a móló befejező munkálatai még a mai napig tartanak.
A Basic Boarding Gate koncepció bevezetésére a fapados társaságok kiszolgálásának praktikus okai mellett a Malév-csőd utáni helyzetben a Budapest Airport üzleti érdekei miatt került sor.
A diszkont légitársaságok, mint a Ryanair és a Wizz Air, alacsonyabb reptéri és kiszolgálási díjakhoz kötötték a járatbővítéseket, azaz a Malév után keletkezett űr betöltését.
A Budapest Airport viszont nem akart általános díjcsökkentést végrehajtani (versenyszabályozási okokból nem kivételezhet egy-egy légitársasággal), hiszen akkor az egyéb hálózatos légitársaságoktól (pl. Lufthansa, Air France–KLM, British Airways, stb.) jövő bevételeinek egy részétől is el kellett volna búcsúznia az akkor egyébként is szorult gazdasági helyzetben lévő üzemeltetőnek.
Ezért találta ki a menedzsment a szándékosan nagyon egyszerűre és alacsony színvonalúra szabott „gyalogoltatós” beszállítást. Így a fapadosoknak nyújtott szolgáltatásokat jól el lehetett különíteni és megkülönböztetni a hagyományos légitársaságok számára biztosítottaktól. Így annak a veszélye sem állt fenn, hogy a utóbbiak átváltsanak az utasok számára megalázó, méltatlan ki- és beszállítási módszerre.
