Hetvenhét pontból álló követeléslistát adott át a kormány a Budapest Airportnak – közölte a Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely elmondta: a diszkont járatok be- és kiszállítására használt bádogépületek év vége után nem működhetnek tovább a jelenlegi formájukban.

2019. december 31. után nem állhat fenn a jelenlegi állapot, különben a kormány akár rendeleti úton betiltja a terminálnak egyébként alkalmatlan és méltatlan épület használatát
– közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a diszkont járatok be- és kiszállítására használt bádogépületekkel kapcsolatban az április 18-i Kormányinfón.

A tárcavezető a repülőtér szolgáltatásainak minőségével kapcsolatban elmondta, hogy Fürjes Balázs államtitkár vezetésével 77 pontból álló követeléslistát állítottak össze, majd adtak át a Budapest Airportnak, és “a lehető legnyersebb formában egyértelművé tették”, hogy az üzemeltető komoly szankciókra számíthat, ha gondatlan a saját tulajdonával.

“Annak örülnénk, ha olyan tulajdonosa lenne a reptérnek, aki fontosnak tartja a reptér fejlesztését, és akinek az a célja, hogy a magyar reptér versenytársa legyen, vagy még ki is tűnjön a régiós repterek közül, de ennek nyomát nem látjuk a jelenlegi tulajdonosnál” – tette hozzá.

“Nagyon nehéz lesz a reptér tulajdonosainak haszonra szert tenni, hogyha ilyen színvonalon nyújtanak szolgáltatást” – mondta el a miniszter.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Gulyás Gergely közölte azt is, hogy jó lenne, ha állami tulajdonban lenne a repülőtér, de a magyar államnak nehéz lenne előteremtenie azt a körülbelül hárommilliárd eurót (több mint 900 milliárd forintot), amennyibe a repülőtér üzemeltetési jogának visszavétele kerülhet.

A miniszter felidézte, hogy a reptéri parkolóház építését a plázastop miatt állították le, de hozzátette: az is tűrhetetlen, hogy olyan építkezés történjen azon a helyszínen, amely ellehetetleníti a gyorsvasút hatékony eljutását a reptérre.

A miniszter újságírói kérdésre elmondta: régóta kérik a Wizz Airt, hogy lehessen naponta Székelyföldre repülni, és ha ehhez az államnak (a nyugat-balkáni járatok támogatásához hasonlatos PSO-szerződéssel – a szerk.) segítséget kell nyújtania, akkor nyitottak a tárgyalásokra.

Basic Boarding Gate: a Budapest Airport találmánya

 

A sétálós karámrendszert, vagy ahogy a reptérüzemeltető hívja, “egyszerűsített beszállókapukat” 2012-ben, a Malév csődje után hozta létre a Budapest Airport.

 

Eleinte még a szabad ég alatt, kordonok között, majd később nagy partysátrakban folyt a fapados járatok beszállítása. A reptérüzemeltető 2013-ban cserélte a sátrakatkönnyűszerkezetes bádogépületekre, a kordonokat pedig részben fedett folyosókra. A Budapest Airport 2015-ben 2017-re ígérte a csarnokok mólókra cserélését, de ebből 2018 őszére csak a 2B oldalán felépített terminálbővítés valósult meg.

 

A Basic Boarding Gate koncepció bevezetésére a fapados társaságok kiszolgálásának praktikus okai mellett a Malév-csőd utáni helyzetben a Budapest Airport üzleti érdekei miatt került sor.

 

A diszkont légitársaságok, mint a Ryanair és a Wizz Air alacsonyabb reptéri és kiszolgálási díjakhoz kötötték a járatbővítéseket, azaz a Malév után keletkezett űr betöltését.

 

A Budapest Airport viszont nem akart általános díjcsökkentést végrehajtani, hiszen akkor az egyéb hálózatos légitársaságoktól (pl. Lufthansa, Air France-KLM, British Airways, stb.) bevasalt bevételeinek egy részétől is el kellett volna köszönjön az akkor egyébként is szorult gazdasági helyzetben lévő üzemeltető.

 

Ezért találta ki a külföldiek dominálta menedzsment a szándékosan nagyon egyszerűre és alacsony színvonalúra szabott gyalogoltatós beszállítást. Így a fapadosoknak nyújtott szolgáltatást jól el lehetett választani a hagyományos légitársaságok számára biztosított szerviztől. Ugyanakkor annak a veszélye nem állt fenn, hogy a hagyományos cégek átváltsanak az utasok számára megalázóan méltatlan ki és beszállítási módszerre.

(Borítókép forrás: Budapest Airport)