Egyedülálló képzésen készítik fel a leendő légiforgalmi irányítókat

Az ősszel induló légiforgalmi irányító tanfolyamra toboroz jelentkezőket a HungaroControl, a kiválasztási folyamat újdonságairól és a kétéves képzés legérdekesebb részleteiről Lautner Lizával, a vállalat képzésmódszertani specialistájával beszélgettünk.

Mik az újdonságok a légiforgalmi irányítók kiválasztási folyamatában?

A legfontosabb változás, hogy újra jelentkezhetnek azok, akik a 2023-ban vagy korábban induló tanfolyam kiválasztási folyamata során sikertelen FEAST-tesztet (First European Air Traffic Controller Selection Test) írtak. Fontos, hogy az érintetteknek a FEAST I. és II. tesztet is újra meg kell írniuk, függetlenül attól, hogy korábban melyik volt sikertelen.

A másik változás, hogy Assessment Center helyett Kiválasztási napokat tartunk a folyamat utolsó fordulójaként, ezzel igyekszünk gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a kiválasztási folyamatot. A további részletekkel kapcsolatban karrieroldalunkon tudnak tájékozódni az érdeklődők.

A jelentkezés feltételeiről és a kiválasztás folyamatáról részletesen itt lehet tájékozódni.

Örökzöld téma a jelentkezők körében, hogy a kiválasztási folyamathoz és később a tanfolyamhoz milyen szintű angol nyelvtudás szükséges. Mit tanácsolsz ezen a téren?

A jelentkezés egyik feltétele a komplex, középfokú nyelvvizsga – vagy azzal egyenértékű bizonyítvány – megléte. Ennek oka, hogy a repülés nyelve az angol, az irányítók a pilótákkal és a szomszédos szektorokkal is ezen a nyelven kommunikálnak.

Éppen ezért már a kiválasztás egy-egy része is angolul zajlik. A FEAST tesztek például angol nyelvűek, amelyek során a feladatok és a kapcsolódó instrukciók megértéséhez hétköznapi, középfokú angol nyelvtudás elegendő, szakmai nyelvismeret nem szükséges. A kiválasztás további szakaszaiban viszont már az aktív szóbeli nyelvtudás is fontos, amelyre érdemes felkészülni.

A tanfolyamra felvételt nyert hallgatók számára a magabiztos tudás elengedhetetlen, hiszen a teljes képzés, így a tananyagok és a vizsgák is angol nyelvűek. A tanfolyam éppen ezért egy két hetes angol alapozással kezdődik. Természetesen ezt követően a speciális szaknyelvet, az aviation english-t is megtanítjuk a hallgatóknak, különös tekintettel a légiforgalmi irányítók számára fontos szakkifejezésekre és szakzsargonra.

Ugyanakkor az általános angol nyelvtudás aktívan tartása is fontos, hiszen váratlan helyzetek esetén olyan információcserére is szükség lehet az irányítók és a pilóták között, amely nem része ennek a szabványosított szaknyelvnek. A mai húszéveseknél szerencsére ez már egyre kevésbé jelent gondot.

Kanyarodjunk vissza az elejére, hogyan indul a képzés?

Az alapképzés a nulláról indul, a hallgatók megismerik a légiforgalmi irányítás alapjait, valamint a későbbi tanulmányaik és munkájuk során használandó eszközöket. Ebben a szakaszban olyan ismeretanyag birtokába jutnak, amelyre a későbbi elméleti és gyakorlati tudásukat építhetik.

Az irányításhoz szorosan kapcsolódó tantárgyak mellett tanulnak meteorológiáról, navigációról, berendezésekről (pl. radar-, navigációs-, rádióberendezések), légijogról, repülőgép-típusokról, sőt az emberi tényezőkről is.

Az elméleti szakaszt követően elindulnak a szimulációs gyakorlatok, amelyek során a hallgatók elkezdik megtanulni a radaros munka alapjait. Először elsajátítják, hogy miként kell dolgozni a repülőgépekkel, azaz megszerzik a képzeletbeli „kezdő szerszámkészletüket”, amellyel képesek lesznek a repülőgépek irányítására. Ha az alapok megvannak, akkor pedig fokozatosan növekvő terhelés mellett egyre komplexebb gyakorlatokat végeznek.

Az alapképzés sikeres elvégzését követően a hallgatók megkezdik a jogosító képzést (rating). Ennek során már annak az irányítói egységnek a speciális elméleti és gyakorlati ismeretanyagát sajátítják el, ahol később dolgozni fognak. A szimulátoros gyakorlatok során pedig ezt a megszerzett tudást fejlesztik készségszintre.

Mi alapján dől el, hogy a hallgatók melyik légiforgalmi irányítói egységhez kerülnek?

A különböző egységeknél végzett munkához eltérő kompetenciák szükségesek, az pedig a szimulátoros gyakorlatok során derül ki, hogy a hallgatót a képességei melyik területre teszik leginkább alkalmassá.

A hazánk felett áthaladó forgalmat kezelő körzeti irányítóknak (ACC) gyorsan, nagyon sok információ feldolgozásával kell felelős döntéseket hozni. A legbonyolultabb helyzetekben is tudni kell a szektorban lévő összes repülőgépről, hogy hol van és mit csinál, emellett figyelni kell a szomszédos szektorok forgalmára is.

A közelkörzetben (approach) ugyan már kisebb sebességgel repülnek a légijárművek, de az érkező és induló repülőgépek mellett a légtérben kisgépek, helikopterek is közlekednek. Emiatt rengeteg magasság- és irányváltással kell az elkülönítést fenntartani, amihez nagyon jó térlátás szükséges.

A repülőtéri (torony) irányításnál kiemelkedő multitasking képességek szükségesek. Figyelni kell a guruló repülőgépekre, a földi járművek forgalmára és a reptér szűkebb légterében lévő egyéb forgalomra. Az irányítók munkáját befolyásolják az esetleges gurulóút és pályazárak, valamint itt a legközvetlenebb az időjárás hatása is.

Mi következik a jogosító képzés sikeres elvégzése után?

Megkezdődik a munkahelyi képzés átmeneti szakasza (transitional), amely a helyi sajátosságok elméleti szintű megismerésével indul. Minden ország légtere más és más, az egyes szolgáltatók eltérő berendezéseket, hardveres és szoftveres környezetet használnak.

Ezeknek a kezelését és működését készségszinten el kell sajátítani, valamint meg kell tanulni az adott egységnél használt speciális munkatechnológiát, az adott légtér és szektorok szerkezetét, sajátosságait, az EC-PC (executive controller és planning controller) együttműködést elméletben és gyakorlatban is.

A HungaroControl által használt Mathias rendszer kezelésének elsajátítása az egyik legnehezebb tantárgy a kétéves képzés során. Emellett meg kell tanulni a körzeti egyezményeket is (LOA), hogy a szomszédos országok szektoraival milyen szabályok mentén kell együtt dolgozni, és az adott légtérre (FIR/TMA/CTR) jellemző meteorológiai ismereteket szintén részletesen megismerik a hallgatók.

A képzés ezen szakaszában már a valós légtérhez hasonló, szimulációs környezetben dolgoznak a hallgatók, fokozatosan növekvő, a valóshoz nagyon hasonló mértékű és típusú forgalommal. Emellett vannak úgynevezett „mindent bele” gyakorlatok is, amelyek során az elmúlt évek összes típusú eseménye, rendkívüli helyzete előfordul.

A szimulátoros képzés során felváltva követik egymást a kis és nagy terheléssel járó szakaszok. Előbbiben kisebb forgalom és kevesebb az újdonság, ennek célja, hogy hagyjuk leülepedni az addig megszerzett tudást. A legnehezebb rész pedig egyértelműen az, amikor az adott évi valós forgalom akár 130 százalékával terheljük meg a hallgatókat. Ezekben a gyakorlatokban a legkomplexebb helyzetek is előfordulnak, sőt rendkívüli és vészhelyzeteket is kezelniük kell.

A különböző elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítése mellett az oktatók folyamatosan, fázisonként értékelik a hallgatók teljesítményét, amelyről visszajelzést is adnak. A képzés ezen szakasza egy döntéshozó megbeszéléssel zárul, amelynek tárgya, hogy a hallgató megkezdheti-e a munkahelyi képzést, ahol már valós forgalmat irányíthat oktató felügyelete mellett.

Nyilván a hallgatók számára mindig a tanfolyam éppen aktuális szakasza a legnehezebb, de hogyan látod, vajon a munkahelyi képzés (on the job training – OJT) jelenti a legnagyobb fordulópontot?

Óriási változást jelent a hallgatók számára a szimulátoros környezetből átkerülni a valós forgalomba. Bár az átmeneti képzésen használt szimulátor megegyezik a munkateremben és a toronyban lévő eszközökkel és interfésszel, de teljesen más a környezet, az emberek és a légkör is. Az irányító gyakornokok itt találkoznak először azzal, hogy a pilóták változatos akcentussal beszélnek, valamint meg kell szokni azt is, hogy a szomszédos szektorok hogyan kommunikálnak.

Mindezek miatt még úgy is, hogy a szimulátorban a hallgatók gond nélkül kezeltek a valós forgalomnál jóval nagyobb terhelést, az OJT elején természetes egy bizonyos fokú teljesítménycsökkenés. Az oktatók és mentorok persze mindezt tudják, ahogy azt is, hogy hogyan lehet átsegíteni a gyakornokokat a kezdeti nehézségeken. A mentorok a hallgatók támogatása mellett az oktatók munkáját is összefogják, a supervisorokkal egyeztetve körültekintően szervezik a beültetéseket. Az oktatókkal közösen briefingeken készítik fel a gyakornokokat a várható forgalomra, illetve utólagos napi szintű és a formális havonta történő értékeléseken segítik feldolgozni a tapasztalatokat és a hibákat.

Az OJT alatt a gyakornokok három szinten mennek keresztül, mindegyik végeztével szintén van egy külön értékelés, visszajelzés. A tornyosok esetében 350-500, a körzeti és közelkörzeti irányítók esetében 400-600 órát dolgoznak a gyakornokok oktatók felügyelete mellett. Amikor az oktatók és a mentorok úgy ítélik meg, hogy a gyakornok készen áll, akkor megszervezzük számára a hatósági vizsgát, amelynek sikeres teljesítését követően kapja meg a szakszolgálati engedélyét.

A teljes képzés során a HR osztály coach-ai is támogatják a hallgatókat. Ők tudnak segíteni a tanulási technikák, az időmenedzsment, a problémamegoldás, a helyzettudatosság és a döntéshozatal területein, valamint a stresszkezelésben. Sőt, a szakszolgálati engedély megszerzését követően még fél évig támogatják a fiatal irányítókat.

Mit üzennél azoknak, akik az elmondottak alapján kedvet kapnak a jelentkezéshez?

Lehet, hogy valakinek az kelti fel a figyelmét, hogy a légiforgalmi irányítás menő szakma, vagy irányítóként sokat lehet keresni, de miután valaki először beül a szimulátorba, már nem ezek lesznek a lényegesek. Beleszeret a hivatásba, és soha többet nem akar máshová menni.

Én 1977-ben kerültem a Malévhez a javító és fejlesztő főmérnökség nemzetközi műszaki kapcsolatok szolgálatára, később az ottani kollégákkal jelentkeztem légiutas-kísérőnek.

Ott és akkor, több mint 47 évvel ezelőtt tudtam meg az örök igazságot, amit most megosztok veletek: a repülésen kívül nincs is élet, beleértve a gépek fedélzetét, a repülőteret és a HungaroControlt egyaránt.

Minden egyes nap óriási izgalom, öröm és sikerélmény a repülésben dolgozni. Beszippant, hová is mennél máshova dolgozni, ha nem ide. Nem tudok mást mondani, ez egy szerelem!