Az utazási korlátozások feloldását követően jelentősen emelkedett a rendbontó utasok által elkövetett, akár fizikai atrocitással is járó incidensek száma, visszaszorításukért kétpilléres stratégiát javasolnak a légitársaságok – ismertette Conrad Clifford, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezérigazgató-helyettese a szervezet Isztambulban megrendezett, 79. éves közgyűlésén.

Egyre több rendbontással járó incidens történik a világjárvány lecsengése óta, ugyanis míg 2021-ben 835 járatra jutott egy ilyen esemény, tavaly már minden 568.-ra.

Az ilyen esetek három leggyakrabban előforduló formája a személyzet utasításainak, illetve a szabályoknak nem megfelelő viselkedés, a verbális bántalmazás, illetve az ittas állapotra jellemző magatartás.

Bár szerencsére a fizikai bántalmazással járó incidensek rendkívül ritkák, ezek száma is kiugróan megnőtt, 61 százalékkal több ilyen történt tavaly, mint az előző évben.

A fedélzeti maszkviselési szabályok feloldását követően bár kezdetben visszaesett a szabályokat és a személyzet utasításait be nem tartó viselkedés, 2022-ben újra növekedésnek indult.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Ezek az esetek leggyakrabban az utastérben vagy a mosdókban folytatott dohányzásra (beleértve az e-cigarettákat is), a biztonsági övek bekapcsolásának elmulasztására, a kézipoggyászokra vonatkozó szabályok be nem tartására vagy ezek elhelyezésére, illetve a saját alkohol fedélzeti fogyasztására vezethetők vissza.

A rendbontó viselkedéssel szemben az iparág zéró toleranciát alkalmaz, az IATA pedig kétpilléres stratégia mentén szorítaná vissza az ilyen esetek előfordulását.

Conrad Clifford (j), a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezérigazgató-helyettese. (Fotó: IATA)

Elsőként az országoknak megfelelő hatáskörrel és az incidens súlyossága szerinti végrehajtási intézkedésekkel kellene rendelkezniük a rendbontó utasok felelősségre vonására, függetlenül attól, hogy milyen állampolgárról van szó. Ennek érdekében mihamarabb ratifikálniuk kellene az országoknak a 14. Montreali Protokolt (MP14). Eddig csupán 45 ország tette meg ezt, amelyek a nemzetközi utasforgalom összesen 33 százalékát adják.

A stratégia második pillére, hogy a légitársaságok az iparági partnerekkel (például repülőterekkel, repülőtéri vendéglátóhelyekkel és boltokkal) való együttműködés révén hatékonyabban legyenek képesek megelőzni az incidenseket, felhívva az utasok figyelmét a rendbontó viselkedés következményeire akár a reptereken, akár a közösségi médiában. A helyzetek kezelését a személyzet képzésével és a már bevált intézkedések átvételével is lehetne segíteni, mert kulcsfontosságú, hogy a személyzet ismerje az incidensek de-eszkalálására a legjobb eljárásokat.

Utóbbi érdekében tavaly év elején új útmutatót tettek közzé, amely összegyűjti a légitársaságok számára a jó gyakorlati megoldásokat, emellett a kormányok számára is javaslatokat tesz arra, hogy a közvélemény figyelmét hogyan lehet ráirányítani erre a témára, illetve ajánlásokat tesz a helyszíni bírságok kiszabására és a joghatósági hiányosságok kijavítására is.