Egy magyar cég, a SZTAKI is részt vesz abban az uniós projektben, amelynek célja egy olyan aktív alakvezérlésű szárny kifejlesztése, amely a mostani kompozit szárnyaknál is 10 százalékkal hatékonyabb.

A Repülésirányítási és Navigációs Kutatócsoport közleménye szerint  a modern repülőgépek szárnyainál és hajtóműveinél eddig alkalmazott technológia mára elérte hatékonysága csúcsát. A Boeing 787 Dreamlineren és az Airbus A350-esen is kompozit anyagból készül az alkatrészek fele, így a szárnyak is.

A deformálható kompozit anyagokkal csökkenthető a légellenállás, és így a fogyasztás is, amely azért fontos a légitársaságok számára, mert az üzemelési költségek 25 százalékát a kerozin adja.

Az új, a korábbiaknál jóval flexibilisebb szárnyakat azonban csak egyféle repülési konfigurációra tervezték, a repülési feltételek megváltozásakor a szárnyak finomhangolására lenne szükség, amelyet a mai technológiával nem lehet megoldani, a fékszárnyak és féklapok használata túl nagy aerodinamikai változtatást jelentenek.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A kutatás ezért olyan aktív alakvezérlésű, rugalmas szárnyakat fejlesztésére fókuszál, amelyek formája finomhangolható, képes sokféle repülési feltételhez alkalmazkodni, így a turbulencia is csökkenthető, a fel- és leszálláshoz is más-más beállítás választható, ennek köszönhetően a mai szárnyaknál 10 százalékkal hatékonyabban működhet, ami azt is jelenti, hogy ennyivel csökkenthető lenne a fogyasztás.

A teljes egészében uniós finanszírozású projektben a SZTAKI a tesztek során keletkezett adatot kezeli és dolgozza fel. A cél, hogy 2022 végén lezáruló kutatás eredményét a 5-10 éven belül a gyakorlatban is alkalmazzák, ezért a kutatáshoz csatlakozott az Airbus és a magángépekkel is foglalkozó Dassault Aviation is.