Párizsban az Air France egyik járatának nekiütközött a Delta Detroitba tartó gépe, ezt azonban a francia pilóták nem vették észre, és az amerikaiak sem jelentették azonnal. Csak egy közelben tartózkodó repülőtéri dolgozónak és a légiforgalmi irányításnak köszönhető, hogy nem indultak neki az Atlanti-óceán átszelésének.

A repülőgépek sérülései (Fotó: BEA)

Kijött a végleges jelentés az Air France 498-as járatának 2018. október 31-i incidenséről: felszállásra várakozott a gép a párizsi Charles de Gaulle repülőtér 08L jelzésű futópályájának várópontján, amikor a mögötte elhaladó Delta Air Lines 97-es járata nekiütközött.

A Delta A330-300-asának legénysége úgy becsülte meg, hogy még éppen elfér a francia A330-200-as mögött, amely másodikként várakozott a T4 jelű várópontnál, de a távolság túl kicsinek bizonyult, és bal szárnyvégével felsértette a várakozó repülőgép farokrészét. Az amerikai járat személyzete ezek után kérte, hogy visszagurulhasson az állóhelyére, azonban ennek okát nem közölte a légiforgalmi irányítással.

Az Air France személyzete érezte ugyan az ütközés okozta rántást, azonban úgy gondolták, ez az előttük éppen elinduló A320-as hajtóművének hatása, így továbbra is a felszállás előkészületeire koncentráltak.

A baleset után közel 3 perccel vette észre egy másik járat vontatását végző dolgozó, hogy az F-GZCI lajstromjelű repülőgép farokrésze sérült, amelyet azonnal jelentett a légiforgalmi irányításnak. A toronyban ülő irányító értesítette az Air France-járat személyzetét, akik így szintén visszatértek állóhelyükre.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A vizsgálat megállapította, hogy a Delta N817NW lajstromjelű repülőgépének bal szárnyvége kis mértékben sérült, míg az Air France A330-200-asa súlyosabban károsodott.

A francia gép részletes elemzése a vízszintes vezérsík, a farokkúp és segédhajtóművet takaró ajtók sérülését tárta fel, az Airbus szerint utóbbiak a felszálláskor valószínűleg leszakadtak volna.

Ez, valamint az eltorzult farokkúp és a sérült vezérsík várhatóan nem befolyásolta volna a repülőgép vezethetőségét, azonban megnövelte volna az üzemanyag-fogyasztást, amit valószínűleg fedezett volna az extra mennyiség, amelyet a kapitány döntése miatt előzőleg tankoltak.

A most lezárt vizsgálat ezen felül megemlíti, hogy Párizs fő repülőterén az elmúlt húsz évben három gurulás közbeni ütközés is történt, méghozzá hasonló módon, mint a mostani eset. További érdekesség, hogy mindegyik olyankor történt, amikor a repülőtér “keleti irányba” üzemelt.

A szabályozás hiányosságait is megállapította a bizottság, mivel jelenleg csak a párhuzamos gurulóutak esetében ír elő minimum távolságot az európai szabályozás, csatlakozó gurulóutak és várópontok helyzetére nincs követelmény.