Nagyobbrészt a Pratt&Whitney, kisebb részt a CFM miatt hamarosan eléri a százat a gyárból kikerült, de hajtóművek nélkül álló, vadonatúj A320neo típuscsaládba tartozó gépek száma. Az Airbus szerint már az idei évre tervezett gépátadási számot veszélyezteti a helyzet.
NEO, de másként: nem „new engine option”, hanem „no engine option” – ezzel a szóviccel üti fel hajtóműproblémák miatt az Airbusnál előállt helyezetet az aero.de cikke. Ugyanis egyre több elkészült példány áll az üzemek területén, amelyeket nem tudnak átadni az üzemeltetőknek, mert nincs hozzájuk hajtómű.
Most Guillaume Faury, az új Airbus-nagyfőnök jelentette be, hogy június végére eléri a százat a hajtóműre váró A320neók száma.
A Sydney-ben zajló IATA-gyűlésen beszélt erről a szakember, hangsúlyozva, hogy ez már súlyos helyzet.
Mint hozzátette, veszélybe kerülhet az idei évre tervezett gépátadási céljuk, az Airbus a különböző gyártmányaiból összesen 800 példányt akarna átadni 2018-ban.
Ismert, nagyobb részt a Pratt&Whitney, kisebb részt a CFM új generációs szerkezeteinek problémái, aztán az ebből következő további gondok és a vártnál lassabb gyártás miatt maga az Airbus A320neo típuscsalád is hátrányt szenved.
Jól jelzi a problémát, hogy január elsejétől április végéig csupán 38 A320neo és 9 A321neo kerülhetett az üzemeltetőkhöz az idén.
Mint többször beszámoltunk róla, főként a Pratt-hajtóművek többszöri és többféle problémája hátráltatja az új generációs keskenytörzsű típus átadásait. A gyártó már jó ideje dolgozik a megoldáson, az ígéretek szerint mostanra már úrrá lettek a műszaki hiányosságokon. De a gyártás felfuttatása a jelek szerint még mindig problémát jelent.
Az Airbus eközben szeretné még tovább növelni a keskenytörzsűinek gyártási rátáját, 2020 körül havonta 70-75 példányt készítene, mert láthatóan olyan nagy az igény az A320neókra. Ehhez azonban nyilvánvalóan több hajtómű is kellene, de a Safran nemrég azt közölte, hogy nem tervezik a GE-vel közös CFM-nél a ráta növelését, mert a beszállítói lánc nem bírná egyelőre.
