A járvány miatti válság ellenére az Airbus áprilisi eladási statisztikája jobb lett, mint a tavalyi, és lemondás sincs egyelőre túl sok. Michael O’Leary Ryanair-vezér felvetette, hogy forgalomarányos támogatásra lenne szükség, az Air Baltic eközben 250 millió euró friss tőkét kap a lett államtól. A Korean Air idénre tervezett budapesti járata pedig eltűnt a menetrendből.
Az Airbus lapunkhoz is eljuttatott kimutatása szerint az idei április hónapot 9 repülőgépre szóló megrendeléssel zárta: az Avolon lízingcéggel állapodott meg 8 darab A320neo és 1 darab A321neo eladásáról.
Furcsa módon, a válság ellenére ez jobb adat, mint a tavaly áprilisi teljesítmény, mert akkor csupán 5 gépre talált vevőt az európai gyártó.
Az átadások azonban ehhez képest katasztrofálisra sikeredtek a járvány miatt kialakuló kereslet-csökkenés okán. Tavaly ugyanilyenkor 68 gépet adott át a vállalat az üzemeltetőknek, most mindössze 11-et.
Az Airbus lemondásokkal számolt (nettó) rendelésállománya eddig 299 géppel nőtt, és eddig 66 repülő megrendelését mondták vissza az ügyfelek.
Michael O’Leary, a Ryanair szabadszájú vezére ismét megnyilvánult az állami támogatásokkal kapcsolatban: a napokban a CAPA szerint azt közölte az Európai Bizottsággal, hogy szerinte minden uniós légitársaságnak kapnia kellene állami támogatást.
Ennek mértéke azonban országonként eltérő lenne: az adott ország piacán a légitársaság által elfoglalt helyezés lenne a mérvadó.
Mindez persze kedvező lenne a Ryanair számára, mert több államban is piacvezető. De vélhetően csak elméleti a felvetés, mert ha ilyen következetes O’Leary, akkor saját magát is be kellene perelnie: a múlt héten ugyanis pereket helyezett kilátásba az uniós tagországok légitársaságokat megsegítő támogatásai miatt.
Lettország kormánya arról döntött, hogy a többségi tulajdonában álló Air Baltic számára maximum 250 millió euró friss tőkét juttatna.
A légitársaságot a koronavírus-járvány miatti krízisben megsegítő pénzt tőkeemelés formájában juttatná az állam, ha az Európai Bizottság hozzájárul ehhez.
A cég közleménye szerint a tőkeemelést a krízis miatt elszenvedett veszteségek aktuálissá válásával összhangban, részletekben hajtaná végre a kormányzat, az uniós piaci szabályokkal összhangban. Amennyiben a teljes összegre szükség lesz, a lett állam részesedése 80,05 százalékról 91-re nő a cégben.
A Reuters arról számolt be, hogy a magyar származású Steven F. Udvar-Hazy vezette Air Lease Corporation (ALC) lízingcég több ügyfelével is megegyezett a bérleti díjakról, valamint tárgyalnak az Airbusszal és a Boeinggel a megrendelt új gépek átvételének elhalasztásáról.
A céget szinte mindegyik ügyfele megkereste azzal, hogy újratárgyalják a lízingelt gépek bérleti díját.
Erről többükkel már meg is állapodott az ALC, összesen 125 millió dollár értékű lízingdíj bekérésétől tekintett el eddig.
A Flightglobal szerint a Korean Air több nemzetközi járatát is újraindítja Észak-Amerikába, Ázsiába és Európába.
A koreai nemzeti légitársaság nyitása egyelőre óvatos, a cargo-járatai mellett a 110 korábbi célállomásából 32 válik újra elérhetővé júniustól, és az eredeti kapacitás 20 százaléka indul csak el. A külföldi útvonalai közül Washingtonba, Seattle-be, Vancouverbe, Torontóba, Amszterdamba, Frankfurtba, Kuala Lumpurba, Szingapúrba, Hanoiba, Pekingbe, Sanghajba, Tajpejbe és Ulánbátorba indítja el újra a járatokat júniusban.
A Korean Air május 23-tól tervezett Szöul-Budapest járatai pedig kikerültek az idei menetrendből, így egyelőre nem indulnak el.
A Reuters szerint az Air New Zealand is bejelentett kapacitásbővítést, de az csak a belföldi piacra vonatkozik. A légitársaság jelezte: a távolságtartási szabályok miatt nem tud kedvező árat adni, mert a truboprop gépeken a jegyek felét, a keskenytörzsűeken 65 százalékát tudja csak eladni: tehát ezek szerint az Air New Zealand kénytelen a középső üléseket blokkolni.
