Dolgozói negyedétől és több repülőgépétől megválik a Brussels Airlines, a Ryanair pedig beperelte a francia államot. A Boeing vezetője szerint lesz olyan nagy amerikai légitársaság, amelyik nem éli túl a válságot, a Repülőterek Nemzetközi Tanácsának európai tagozata meg attól tart, hogy sok légikikötő csődbe megy.
A Lufthansa-csoporthoz tartozó Brussels Airlines honlapján közöltek szerint az anyavállalattól és a kormánytól is kért már segítséget, mégis kénytelen a cég összehúzódni. A reorganizációs terv részeként visszavágják a minimális haszonnal működő vagy veszteséges járatokat, így 30 százalékkal csökkentik a flotta méretét, a foglalkoztatottak számát pedig 25 százalékkal.
A Brussels Airlines a járvány előtt 4200 embert foglalkoztatott és 48 gépes flottája volt, ez alapján 14 gépet von ki és 1000 embert bocsát el.
A terv végrehajtásával a vezetőség úgy gondolja, sikerül megmenteni a légitársaságot, és az a repülés iránti igény növekedésével újra nyereséges lehet, erre azonban 2023 előtt nem számítanak.
Lapértesülések szerint a belga kormány csak akkor hajlandó megsegíteni a légitársaságot, ha 2025-ig szóló üzleti tervet mutatnak be, amelynek központja a brüsszeli repülőtér kell, hogy legyen, és újabb befektetéseket kell végrehajtani a légitársaságban, voltaképp tehát garanciákat várnak a Lufthansától.
A Ryanair ma nem csak a július 1-i újraindulást jelentette be, hanem azt is, hogy az Európai Unió versenyjogi hatósága felé keresetet nyújtott be a francia állammal szemben.
Az ír fapados óriáscég azért adott be panaszt, mert szerinte az Air France-KLM-nek nyújtott kormányzati segítség versenytorzító, mivel az adóból finanszírozott támogatással kiszorítják a francia piacon jelen lévő többi légitársaságot.
A kínai BOC Aviation lízingcég vezetője, Robert Martin a Flightglobal szerint egy videokonferencián azt mondta,
idén az Airbus és a Boeing együttvéve nagyjából 700 repülőgépet adhat át, miközben tavaly az Airbus 800, a Boeing 393 példányt juttatott az üzemeltetőkhöz.
Ilyen keveset utoljára 2005-ben adott át a két nagy vállalat. A szakember úgy véli, nemcsak a légitársaságok alacsony igénye, hanem a beszállítói hálózat gyengélkedése is közrejátszik majd a csökkenő átadásokban.
Úgy tűnik, a BOC az eladás-visszlízingbe menekül, a Wizz Air után a Southwesttel és a Uniteddel is ebben állapodtak meg. Ügyfeleik három hónapos fizetési moratóriumot kaptak, és egyelőre minden bérbe adott gép az üzemeltetőknél van.
Ehhez kapcsolódik, hogy a Reuters szerint a Qantas már tudatta a két nagy gyártóval, hogy rövidtávon egyetlen új gépet sem fog átvenni, bár azt a légitársaság nem részletezte, ez mennyi időt jelent.
A cég szóvivője szerint három Boeing 787-9-es és az első Airbus A321neók is idén érkeztek volna meg, de a piaci bizonytalanságok miatt egyelőre nem tudni, mikor veszik át ezeket.
David Calhoun, a Boeing vezérigazgatója az amerikai NBC hírtelevíziónak nyilatkozott, és kérdésre válaszolva azt mondta, bár nem akar jóslatokba bocsátkozni, szerinte lesz olyan nagy amerikai légitársaság, amelyik csődbe fog menni, miután szeptemberben kifutnak a kormányzati támogatási programok.
„Valami történni fog szeptemberben, a forgalom nem lesz ugyanakkora, mint előtte, még a korábbi negyedét sem fogja elérni, ehhez alkalmazkodnia kell a légitársaságoknak is” – mondta.
A Repülőterek Nemzetközi Tanácsának európai tagozata (ACI Europe) attól tart, hogy az állami támogatások elmaradása nélkül több repülőtér-üzemeltető is be fog csődölni, ez pedig a helyi közösségekben dominóeffektust okoz.
A szervezet főigazgatója a cég honlapján publikált közleményében azt írta, áprilisban 200 millióval kevesebb utas volt az európai tagrepülőtereken, a bevételi források elapadtak, az üzemeltetők térdre kényszerültek.
„Nem mehet tovább sokáig ez a folyamat, különben visszafordíthatatlan következményei lesznek, amely a turizmusra, és a helyi gazdaságokra is negatív hatással lesz” – írta Olivier Jankovec.
Leginkább a regionális repülőterek vannak veszélyben, mivel ezek szerinte már a válság előtt is anyagi problémákkal küszködtek.
