Miért fontos, hogy a repüléstájékoztatók “pilótafejjel” is tudjanak gondolkodni? Sándor Balázs, a HungaroControl körzeti repüléstájékoztató munkatársa többek között erről is beszélt az AIRportal.hu-nak, de szó esett a hivatás szépségeiről és kihívásairól is.

Hogyan kerültél kapcsolatba a repüléssel?

A kerozin illata már gyermekkoromban megcsapott, mert bár a családomban nem dolgozott senki a légi közlekedésben, sok lehetőségem volt kijárni a repülőtérre nézelődni. Tizennégy éves koromban egy utazást követően kezdett el komolyan érdekelni a szakma, eldöntöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni.

Forrás: Sándor Balázs

Mint sok más fiatalt, engem is a nagygépes pilóták munkája ragadott magával, ezért 2012-ben, az érettségi után jelentkeztem a nyíregyházi főiskolára. Bár az eredményeim jók voltak, az ötfős államilag finanszírozott pilótaképzési keretbe nem sikerült bekerülni, ezért a közlekedésmérnöki karon kezdtem el tanulmányaimat.

Bíztam abban, hogy később sikerül átkerülni egy részfinanszírozott képzésre, de a Malév 2012-es leállása után ez a lehetőség megszűnt. Ezt követően nem folytattam a főiskolát, hanem dolgozni kezdtem, hogy megteremtsem az anyagi kereteket a pilótaképzés elkezdéséhez.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Később Angliában egy szállodában dolgoztam recepciósként, ott ismertem meg egy helyi pilótát és repülőiskola-tulajdonost. A PPL (Private Pilot Licence) elméleti képzésemet így végül Angliában végeztem el. A magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzést 2018-ban Miskolcon kezdtem, és 2019 tavaszán fejeztem be.

Innen már egyenes volt az út a HungaroControlhoz?

A PPL-gyakorlat során kerültem kapcsolatba először a körzeti repüléstájékoztatókkal, a frekvencia „másik végéről” megismerhettem, mivel foglalkoznak, de akkor még nem gondoltam, hogy ilyen fordulatot vesz az életem.

Az AIRportal.hu rendszeres látogatójaként 2019. január elején olvastam az akkor frissen végzett Erdős Tamás repüléstájékoztató kollégámmal és barátommal készült interjút, majd elolvastam egy beszélgetést Molnár Csabával, a körzeti repüléstájékoztató részleg (Flight Information Centre – FIC) vezetőjével is.

A cikkekben leírtak és a repüléseim során a frekvencián szerzett pozitív tapasztalataim inspiráltak a jelentkezésre. A FEAST I és II tesztjeim sikerültek, megfeleltem az orvosi vizsgálaton is, így a felvételi utolsó lépésére, az Assessment Centerre (AC) is behívtak. Nagyon örültem, hogy kiválasztottak, és 2019 júniusában megkezdhettem a tanfolyamot.

Hogyan zajlott a képzés?

A képzés az elméleti alapok elsajátítása mellett a gyakorlatra fókuszált, az egész évet nagyon élveztem. Remek oktatóink voltak, tulajdonképpen a jövőbeli repüléstájékoztató munkatársaink készítettek fel minket, illetve olyan más részlegeken dolgozók – például repülőtéri és radarirányítók –, akikkel most szorosan együttműködünk.

Az elméleti rész után, de még a szimulátoros képzés előtt, a HungaroControl Cessna szimulátorán, oktatókapitányok segítségével 3 egész napot tölthettünk el. Útvonalat repültünk, látás szerinti és műszeres megközelítéseket hajtottunk végre.

Emellett Budaörsre és Tökölre is ellátogattunk, megismertük az ottani repülőtéri „toronyban” dolgozó repüléstájékoztató (Aerodrome Flight Information Service – AFIS) kollégák munkáját, megnéztünk többféle repülőgépet, és meglepetésként egy-egy iskolakört is repülhettünk az oktatónkkal.

A képzés legizgalmasabb része számomra a munkahelyi gyakorlat (On the Job Training – OJT) volt. Ekkor már bekerültünk a munkaterembe és élesben, oktatói felügyelet mellett, végeztük azt a munkát, amit előzőleg elméletben és szimulátoros képzésen a gyakorlatban már elsajátítottunk.

Itt a helyükre kerültek a puzzle-darabkák, összeállt a kép, és értelmet nyert mindaz, amiért majd 1 éven keresztül küzdöttünk.

Az előbb elmondottak alapján tehát fontos, hogy a repüléstájékoztatók “pilótafejjel” is tudjanak gondolkodni?

A pilóták felkészültségét és a forgalom sokszínűségét tekintve a körzeti repüléstájékoztatók légtere a legkomplexebb. Folyamatosan dolgozunk kezdő- és hobbipilótákkal, de ezzel egyidőben a légterünkben fontos feladatokat ellátó, profi rendőr-, mentőhelikopter- és katonai pilóták munkáját is segítjük.

Egyszerre dolgozunk például egy Debrecenbe érkező kereskedelmi járat személyzetével és mellettük akár több kisgéppel, amelyek pilótái lehet, hogy először szólalnak meg a frekvencián. Az ilyenkor adódó forgalmi helyzetek megoldásához elengedhetetlen az empátia, és nem árt, ha az ember maga is megtapasztalta, hogy amikor információt ad, akkor mi történik a pilótafülkében.

A csapatunkban több olyan tapasztalt repüléstájékoztató kolléga dolgozik, aki kereskedelmi- és oktatópilóta jogosítással is rendelkezik, tőlük rengeteget tanulhatunk a szakmánkról, a navigációról és a repülőgépvezetésről is. A vezetőink a beosztások készítésénél figyelnek arra, hogy minden műszakban legyen bent az országot felülről nagyon jól ismerő munkatársunk, hogy egy esetleg orientációját elveszített, vagy más problémával küzdő pilótának minden segítséget megadhassunk.

Forrás: Sándor Balázs

Mi ragadott magával ebben a hivatásban, mi jelent számodra kihívást?

A különleges munkatermi miliő, a remek kollégák és a nagyon jó csapatmunka a legfontosabbak. Már a munkahelyi gyakorlat alatt sikerült beilleszkedni a csoportba. Már a rezdülésekből érezzük, ha a másiknak támogatásra van szüksége.

A nem ellenőrzött légtér forgalma az elmúlt években rekordokat döntött, és a járvány alatt sem csökkent. A mi munkánkban – a jogszabályok és a munkatechnológia kereteit betartva – nagyobb a rugalmasság, mint az ellenőrzött légtérben, így egyes helyzetek megoldásában szerepe van a kreativitásnak is. Őszintén szólva nagyobb kihívást jelent számomra, ha kicsi a forgalom, mert ilyenkor koncentrálni kell arra, hogy ne lankadjon a figyelem.

Törekszem arra, hogy minden helyzetben ugyanolyan készséges és szolgáltatóközpontú legyek, mint amilyen hozzáállást a másik oldalon ülve is elvárnék. A legfontosabb az, hogy jó szolgáltatást nyújtsunk, és a nap végén mindenki biztonságosan leszálljon.

Mi a helyzet a gyermekkori álommal?

Sokáig azt gondoltam, hogy a végcél számomra a nagygépes pilóták élete. Ez a képzésem során teljesen megváltozott, a hosszú évekig dédelgetett pilótaálmom és érdeklődésem átformálódott a repüléstájékoztató hivatás szeretetévé. Emellett az álmom is megmaradt, hisz a HungaroControl sportegyesületénél kedvező feltételekkel repülhetek.

Kinek ajánlanád a repüléstájékoztató hivatást?

A repülés világán kívüliek számára misztikusnak tűnik a légiforgalmi irányítás és a repüléstájékoztatás, sokan azt gondolják, hogy ehhez csodabogárnak kell születni. Ez szerencsére nem így van!

A jelentkezéshez nem kell előképzettség, csak érettségi és középfokú angol nyelvvizsga. A munka végzéséhez szükséges szakmai tudást tapasztalt szakemberektől kapják meg a képzés során a hallgatók.

Aki szeret jó csapatban, jó hangulatban dolgozni, felelősségteljes, de mindemellett kreatív és érdekes munkát végezni, az nem fog csalódni. A munkánk nagyon változatos, nincs két egyforma műszak, de még két egyforma forgalmi szituáció sem.

Bárki, aki szereti a repülést, vagy érdekli ez a terület, annak biztonsággal azt tudom mondani, hogy nagyon meg fogja szeretni a repüléstájékoztató hivatást. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy azzal foglalkozhatom, ami gyermekkorom óta érdekel.

Olyan állást keresel, ahol nincs két egyforma nap? Szereted a kihívásokat és szívesen fejlődsz? Részese lennél egy igazán izgalmas világnak?

Akkor legyél te a jövő Repüléstájékoztatója!