Az év során történt néhány baleset ellenére karácsonyig úgy tűnt, hogy 2024 biztonságos évként vonul be a légiközlekedés történetébe, a december végi két katasztrófa viszont jóval az öt éves átlag fölé repítette a halálos áldozatok számát.
Tizenhárom halálos kimenetelű légiközlekedési balesetben összesen 306 ember veszítette életét 2024-ben
– a holland Aviation Safety Network (ASN) adatbázisa alapján, amely a 14 vagy annál több utas szállítására képes repülőgéptípusok kereskedelmi utas- és áruszállító járatainak eseményeit listázza.
A repülésbiztonsági adatbázis nyilvántartása szerint az elmúlt öt évben átlagosan 12 halálos kimenetelű esemény jutott egy évre, de az ezekben elhunytak száma a 2024-esnél jóval kevesebb, átlagosan 212 volt éves szinten.
Összehasonlításul: 2023 a légiközlekedés egyik legbiztonságosabb éve volt, abban az évben csak egy nagyobb méretű utasszállítót ért halálos baleset, a világjárvány előtti 2019-es évben pedig húsz halálos kimenetelű légiközlekedési balesetben összesen 283 ember veszítette életét.
A hosszabb távú tendenciák ennél kedvezőbb képet mutatnak, az előző évtizedben (2001 és 2010 között) szinte minden évben 500 és 1000 között mozgott a légikatasztrófák halálos áldozatainak száma, 1991 és 2000 között pedig egyetlen év (1999) kivételével minden esztendőben több mint 1000 ember veszítette életét légiközlekedési balesetekben, 1995-ben például 1820-an.
Két jelentős eseménnyel indult 2024
A tavalyi év két nagy horderejű, de szerencsés kimenetelű balesettel kezdődött, január 2-án a Japan Airlines leszálló Airbus A350-900-asa ütközött össze a tokiói Haneda repülőtéren a japán parti őrség De Havilland Canada DHC-8-300-as repülőgépével.
A baleset során az új generációs szélestörzsű utasszállító szinte teljesen leégett, de az összes utas és a személyzet is el tudta időben hagyni a fedélzetet, míg a katonai gépen tartózkodó hat fős személyzetből öten elhunytak.
A napokban kiadott jelentés megerősítette, hogy a parti őrség gépe engedély nélkül gurult fel az aktív futópályára, és ezt sem a légiforgalmi irányítók, sem a leszálló A350-es pilótái nem vették észre, de egyes biztonsági berendezések sem üzemeltek a repülőtéren az esemény időpontjában. Ennek az eseménynek a halálos áldozatai nem szerepelnek az ASN statisztikájában, mivel az összes elhunyt a katonai gép fedélzetén volt.
Néhány nap múlva, január 6-án következett be az év talán legnagyobb sajtóvisszhangot kapott eseménye: az Alaska Airlines néhány hónapos Boeing 737-9 MAX repülőgépének szárny mögötti, inaktív vészkijáratát fedő panel a portlandi felszállás után 6-7 perccel, mintegy 5000 méteres magasságban kirepült a helyéről. Ez a baleset ugyan nem követelt szerencsére egyetlen életet sem, az amerikai repülőgépgyártó megítélésére újabb jelentős csapás volt.
Nem történt tömeges légikatasztrófa egészen augusztusig
Január 18-án a földet érést követően egy épületnek ütközött a Jetways Airlines segélyt szállító Fokker 50-es repülőgépe a szomáliai Eelbarde településen, az egyik pilóta életét veszítette.
Majd néhány nappal később, január 24-én Kanadában, a Northwestern Air Lease üzemeltetésében álló, egy bányavállalat dolgozóinak szállítására bérelt, Fort Smith repülőtérről Yellowknife-ba tartó BAe Jetstream 32 röviddel a felszállást követően zuhant le. A fedélzeten utazó 7 emberből csak egy élte túl a katasztrófát.
Áprilisban, mintegy hat perccel az alaszkai Fairbanks repteréről végrehajtott felszállás után meredek hegyoldalnak ütközött az Alaska Air Fuel légitársaság Douglas C-54D-DC Skymastere, a gép összetört és kiégett, a fedélzeten tartózkodó két pilóta életét veszítette.
Májusban egy ember életét veszítette, többen pedig megsérültek a Singapore Airlines Londonból Szingapúrba tartó járatát teljesítő Boeing 777-300ER gépének fedélzetén, amely erős turbulenciába került. Ezt követően számos járatot ért turbulenciáról számolt be a világsajtó, de azok az esetek szerencsére nem követeltek áldozatokat.
Szintén májusban halálos baleset történt az amszterdami repülőtéren, a KLM Billundba induló Embraer E190-es repülőgépének már járó hajtóművébe került egy repülőtéri dolgozó, az illető életét veszítette. Később kiderült, hogy öngyilkossági céllal, szándékosan mászott be, az ASN statisztikájában így ez sem szerepel.
Július közepén a Gazpromavia Szuhoj Superjet SSJ100-95 típusú repülőgépe a Lukhovicki karbantartóbázisról a moszkvai Vnukovo repülőtérre tartott három fős személyzettel, amikor röviddel a felszállás után egy erdős területre zuhant, a balesetet egyikük sem élte túl. Az ASN statisztikája ezt az eseményt sem listázza, mert nem kereskedelmi járat volt.
Július végén röviddel a katmandui Tribhuvan repülőtérről végrehajtott felszállás után lezuhant a nepáli Saurya Airlines CRJ-200-asa, a repülőgép összetört és kigyulladt. A fedélzeten 19 fő tartózkodott, csak egy ember élte túl a katasztrófát. A fedélzeten a légitársaság személyzete és repülőgép-szerelői tartózkodtak, de mivel ez sem kereskedelmi járat volt, így az ASN statisztikája nem tartalmazza.
Jegesedés miatt zuhanhatott le egy ATR
Augusztus elején történt az év első nagyobb légikatasztrófája, 58 utas és 4 fős személyzet veszítette életét, amikor a Voepass légitársaság Sao Paulóba tartó ATR-72-500-asa lakott területre zuhant irányíthatatlanul, lapos dugóhúzóban a célrepülőtér megközelítése közben, vélhetően jegesedés miatt.
Augusztus és október között még három, kisebb méretű (egy Cessna Grand Caravan, egy Beechcraft C99 Commuter és egy DHC-6 Twin Otter) repülőgépet ért halálos kimenetelű baleset, amelyekben összesen 14 ember halt meg. Októberben pedig egy utas veszítette életét a szaúd-arábiai Medinában, amikor a Flynas járatát teljesítő Airbus A330-asról a lépcsőkön történő kiszállítás közben egy utas ismeretlen körülmények között a betonra zuhant.
Tragikus eseményekkel zárult az év
November végén a litván főváros repülőterének végső megközelítése során épületnek ütközött a spanyol Swiftair Boeing 737-400F repülőgépe, amely a DHL járatát teljesítette Lipcséből Vilniusba. Az áruszállító a célreptér 19-es jelű futópályájára hajtotta végre a leszállást.
A műszeres (ILS) megközelítés során minden a megszokott rendben zajlott, a személyzet nem jelzett problémát a légiforgalmi irányítás felé, egyelőre nem tudni, hogy a végső megközelítés során a repülőgép miért süllyedt a siklópálya alá, és ütközött a földnek. A fedélzeten négy fős személyzet tartózkodott, az egyik pilóta a helyszínen életét veszítette, hárman súlyos sérüléseket szenvedtek.
Az esemény vizsgálata folyamatban van, egyelőre a hatóságok annyit erősítettek meg, hogy a repülőgép nem jogellenes cselekmény miatt szenvedett balesetet.
December 23-án hajtóműprobléma miatt sűrű füst keletkezett a Swiss Bukarestből Zürichbe tartó járatát teljesítő Airbus A220-300-as fedélzetén, emiatt Grazban szakította meg útját, többeket kórházba kellett szállítani, az egyik légiutas-kísérőt mentőhelikopterrel.
A légitársaság december 30-án közölte, hogy a válságos állapotban azóta intenzív osztályon fekvő munkatársuk életét veszítette.
December 25-én a kazahsztáni Aktau repterének közelében kényszerleszállás közben a földnek ütközött az Azerbaijan Airlines Baku és Groznij közötti járatát teljesítő Embraer ERJ-190AR típusú repülőgépe. A katasztrófát az első becsapódás pillanatában leszakadt szárny mögötti törzsrészben utazó 29 ember élte túl, a repülőgép felrobbant elülső részében helyet foglaló 38 ember életét veszítette, beleértve a pilótákat is.
Később kiderült, hogy az Embraert az eredeti célreptér megközelítése során egy orosz légvédelmi rakéta repeszei találhatták el, amit vélhetően tévedésből lőttek ki, miközben a térséget ukrán drónok támadták. Az orosz légiforgalmi irányítás ezt követően nem engedte leszállni a megsérült gépet, a személyzet ezért repült a Kaszpi-tenger túlpartján fekvő kazahsztáni repülőtérre.
Az Embraer repülési adatrögzítőjét és hangrögzítőjét is megtalálták, vizsgálatuk talán választ adhat arra, hogy milyen rendszerei váltak működésképtelenné.
December 29-én madarakkal történt ütközést követően végrehajtott átstartolás után, behúzott futóművekkel és fékszárnyakkal szállt le a dél-koreai Jeju Air Boeing 737-800-asa, 181 emberrel a fedélzetén. A repülőgép a futópálya közel felénél földet érve, nagy sebességgel túlcsúszott a 2800 méter hosszú pálya végén, majd egy földsáncon lévő betonépítménynek ütközés után összetört és felrobbant, a katasztrófát csak ketten élték túl.
Egyelőre nem ismert, hogy az első leszállási kísérlet során történt madárütközéskor keletkezett károk mely rendszereket és milyen mértékben érintették, illetve az átstartolás utáni események sorozatát is rekonstruálni kell a katasztrófa okainak feltárásához.
Nem tudni azt sem, hogy miért döntöttek a pilóták a rövid fordulóval, a szemközti pályavégre történő visszafordulás mellett, és a vizsgálatnak kell választ adnia arra is, hogy miért behúzott fékszárnyakkal és futóművekkel hajtotta végre a leszállást a 737-es, valamint hogy a pálya végén lévő építmény milyen szerepet játszott a tragikus végkimenetelben. A gép repülési adatrögzítőjét megtalálták, de az megsérült, az esemény kivizsgálása folyamatban van.
A tavalyi év eseményeiről és baleseteiről megjelent híreink itt olvashatók.
