Füstösen indult az új év néhány európai légitársaságnál, több járat is a fedélzeten keletkezett füst, illetve a tűzjelzők riasztása miatt szakította meg útját, és kért soron kívüli leszállási engedélyt a napokban.

A legnagyobb sajtóvisszhangot a Ryanair Manchester-Faro járatát teljesítő Boeing 737-800-asnak a franciaországi Brest repülőterére január 3-án végrehajtott kényszerleszállása váltotta ki.

A repülőgép fedélzetén utazómagasságon észleltek tűz- vagy füstjelzést, a pilóták vészsüllyedést hajtottak végre, mintegy 12 500 méteres magasságból 6 perc alatt süllyedtek le 3 000 méterre.

A repülőgép ezt követően biztonságosan leszállt a bresti repülőtéren, az utasokat a futópálya elhagyását követően a gurulóúton, lépcsőkön szállították ki, és buszokkal vitték a terminálra, ahonnan később a légitársaság másik repülőgépével utazhattak célállomásukra mindössze 4 órás késéssel.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A mainstream média az esetet úgy tálalta, hogy „a levegőben kigyulladt a Ryanair gépe”, a légitársaság közlése szerint viszont csak kisebb technikai hiba miatt, elővigyázatosságból kellett leszállnia a gépnek. Az eseményt vizsgálják.

Bár a hírekbe nem került be, de az AVHerald bejegyzése szerint ugyanezen a napon a Swiss Tel Avivból Zürichbe tartó járatának személyzete is elsőbbségi leszállást kért a fedélzeten tapasztalt tűz- vagy füstjelzés miatt. A svájci nemzeti légifuvarozó Airbus A321-esén már a célállomás közelében végrehajtott süllyedés közben észlelték a problémát. A repülőgép biztonságosan leszállt, majd az állóhelyére gurult.

Végül, de nem utolsó sorban január 5-én az ASN adatlapja szerint a Finnair Helsinkiből Bangkokba tartó Airbus A350-900-as repülőgépének fedélzetén észleltek füstöt közvetlenül a felszállást követően. A pilóták 4 000 láb (1 200 méter) magasságban megszakították az emelkedést, majd a felszállást követően 12 perccel biztonságosan leszálltak a repülőgéppel.

Az utasok szerint a személyzet arról adott tájékoztatást, hogy csak pára jutott be a fedélzetre a gép légkondicionáló rendszeréből, de beszámolóik alapján az utastérben a felszállást követően füstszag volt érezhető, és füst kezdett el terjedni, a jelzőberendezések pedig aktiválódtak. A leszállást követően az utasokat szállodákban helyezték el, az ijedségen kívül nem lett baja senkinek, az eseményt vizsgálják.

Az ilyen események nagy többségében a gépeken valójában nem keletkezik tűz. Egyes esetekben a repülőgépek fedélzetén a túlnyomást és levegőcserét biztosító légkondicionáló rendszeren keresztül jut be füst a hajtóművekből az utastérbe, akár a hajtóművek hibás működése vagy madárütközés miatt. A füstöt okozhatja a repülőgépen keletkezett rövidzárlat, de akár a fedélzeti konyhában elhelyezett gépek hibás működése is.

A közelmúltban előfordultak olyan esetek is, amikor az utasok lítium-ion akkumulátorral működő eszközei okoztak riadalmat, illetve a raktérben elhelyezett csomag vagy áru füstölt.

Mivel a legtöbb ilyen esemény során nincs arra lehetőség, hogy a füst- vagy tűzjelzés okáról a személyzet meggyőződjön, a sztenderd eljárás az út megszakítása és a lehető leghamarabb végrehajtott leszállás, akkor is, ha időközben a probléma megszűnik.