A felszállást követően vissza kellett fordulnia Tenerifére a Ryanair Brüsszel-Charleroi-ra tartó járatának, mert a Boeing 737-800-as pilótái hibát észleltek mindkét hajtóműnél, miután a gép belerepült a La Palma szigetén kitört vulkánból származó hamufelhőbe. A Ryanair cáfolta utóbbit, közlése szerint csak kisebb technikai hiba történt.

A Ryanair FR 8179-es számú járata október 11-én délután szállt fel a Tenerife déli repülőteréről Brüsszel-Charleroi irányába. Az EI-ENP lajstromjelű Boeing 737-800-as típusú repülőgép személyzete az emelkedés közben, 6000 láb (1829 méter) magasságban jobb fordulót hajtott végre, hogy elkerüljön egy vulkáni hamufelhőt, majd Gran Canaria szigete felett visszafordult az északi irányra.

Az FL220-as repülési szint (6705 méter) elérését követően a pilóták megszakították az emelkedést és vészhelyzetet jelentettek, mert hibajelzéseket kaptak a repülőgép mindkét hajtóművénél az Aviation Herald beszámolója szerint. A hír alapján a gép a La Palmán kitört vulkánból származó hamufelhőbe repütl, ez okozta a gondot az erőforrásokban.

Forrás: fr24.com

A repülőgép ezt követően FL120-as repülési szintre süllyedt, és Fuerteventura szigetétől délre több várakozókört is lerepült, majd mintegy két órával a felszállást követően visszatért Tenerife déli (TFS) repülőterére.

A Boeing 737-800-as biztonságosan leszállt, a járatot a repülőtéri biztonsági szolgálatok nagy készültséggel várták az utasok beszámolói szerint, akiket végül egy másik repülőgéppel vitte a Ryanair Charleroira, mintegy hat és fél órás késéssel.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Az érintett repülőgép október 13-án repült vissza londoni bázisára.

Az ír fapados légitársaság október 15-én lapunkhoz eljuttatott közleményében cáfolta, hogy a járat vulkáni hamufelhőbe repült volna, állításuk szerint a Boeing 737-800-asnak egy “kisebb technikai hiba” miatt kellett visszatérnie a tenerifei repülőtérre.

Fotó: AIRportal.hu

Bár szabad szemmel láthatatlan, és legtöbb esetben a gépeken lévő hagyományos időjárási radarok sem érzékelik, a vulkáni hamu jelenléte a légkörben egy bizonyos koncentrációt meghaladó mérték felett komolyan károsíthatja, szélsőséges esetben tönkre is teheti a hajtóműveket, amelyek leállhatnak repülés közben, valamint az apró szemcsék egyéb károkat is okozhatnak a rendszerekben.

A repülőgépeknek ezért el kell kerülniük a hamufelhőt, ami leginkább azok terjedéséről és pozíciójáról kapott jelentések, előrejelzések alapján lehetséges. A tíz évvel ezelőtti, a légiközlekedést jelentősen megzavaró izlandi vulkánkitörést követően fejlesztettek fedélzeti előrejelző rendszereket, azonban végül ezek nem terjedtek el széles körben.

Mint ismert, 2010 áprilisában az izlandi Ejyafjallajökull vulkánból kiszabadult hamu hatalmas káoszt okozott Európa légterében, a vulkáni hamufelhő miatt heteken át akadozott a forgalom. Mintegy egy évvel később, 2011. május 21-én kitört Grímsvötn vulkán szintén hatalmas mennyiségű hamut juttatott a légkörbe, de a szerencsésebb széljárásnak köszönhetően ez már nem okozott akkora fennakadásokat Európa légiforgalmában.

A vulkáni hamufelhő okozta legismertebb esemény Indonézia légterében történt 1982-ben, amikor a British Airways Londonból Aucklandbe tartó Boeing 747-200-as repülőgépének mind a négy hajtóműve leállt, miután a gép a Galunggung tűzhányóból a légkörbe került hamufelhőbe berepült. A Boeing 747-es sokáig siklórepülésben süllyedt, a pilóták már a vízre szállásra is felkészültek, amikor számos próbálkozást követően sikerült újraindítani egy, majd két hajtóművet is.

A repülőgép ezt követően kényszerleszállást hajtott végre Jakarta repülőterén, amit azonban nehezített, hogy a vulkáni porszemcsék a pilótafülke szélvédőjét összekarcolták, így csak egy nagyon kicsi felületen lehetett kilátni a gépből.

A másik híres eset a KLM Boeing 747-400-as repülőgépével történt 1989-ben, amikor az alaszkai Anchorage nemzetközi repülőtér megközelítése közben a gép mind a négy hajtóműve leállt, amiket azán kisebb magasságon végül sikerült fokozatosan újraindítani, így a Jumbo biztonságosan leszállt.