A meglévő PW127 turbólégcsavaros hajtóműbe integrált, 250 kW teljesítményű elektromotorral és más fejlesztésekkel 20 százalékos fogyasztáscsökkenést érnének el a leendő ATR Evo típusnál.
Az RTX tulajdonában álló Pratt & Whitney Canada részleteket közölt a hibrid-elektromos meghajtású PW127-es turbólégcsavaros hajtómű fejlesztéséről, amely az ATR-ek új generációs típusváltozatának egyik lehetséges hajtásrendszere lehet.
A 2026 elején, az európai Clean Aviation programban indult, 101 millió eurós PHARES projekt célja a jelenleg az ATR 42 és 72 típusokon alkalmazott PW127-es hajtómű hibrid rendszerűvé alakítása, amely révén a 2020-as adatokhoz képest 20 százalékos csökkenést érnének el az üzemanyag-fogyasztásban – számolt be a Flightglobal a kanadai vállalat Brüsszelben megtartott prezentációja alapján.
A fejlesztés a 2750 lóerős PW127 típusú hajtóműre épül, a rendszer kulcseleme a légcsavart hajtó áttételbe integrált, 250 kW teljesítményű elektromos motor lenne.
Ez a hajtáslánc a demonstrátor esetében a teljes teljesítményigény mintegy 12 százalékát adja, bár ennek aránya a technológia fejlődésével még változhat. A meglévő architektúra megtartása csökkenti a projekt kockázatait, ugyanakkor új aerodinamikai megoldások és korszerű anyagok alkalmazásával jelentős hatékonyságnövekedést céloznak a gázturbinás alapegységben is.
Az elektromos meghajtást a Collins Aerospace fejleszti, és részben az Airbus Helicopters Pioneer Lab programban alkalmazott megoldásokra épül.
A projekt részeként egy új, könnyebb, aerodinamikailag és akusztikailag is hatékonyabb légcsavart is kifejlesztenek a Ratier Figeac bevonásával, míg a hibrid rendszerhez szükséges hajtómű-áttételt a Pratt & Whitney lengyelországi részlege készíti.
A programban az ATR is kulcsszerepet játszik, különösen a hibrid-elektromos rendszer repülőgépbe történő integrációjának komplex feladataiban. A várakozások szerint a teljes hajtáslánc beilleszthető lesz a jelenlegi hajtóműgondola kialakításába.
A hajtómű repülési tesztjeinek megkezdését a DEMETRA projekt részeként 2029-ben tervezik, az eredmények pedig alapvetően befolyásolják majd a 2022-ben bejelentett ATR Evo fejlesztési irányát, amelynek szolgálatba állítását 2035-re célozzák.
A gyártó a teljes repülőgépet tekintve 20 százalékos fogyasztáscsökkenést kíván elérni, amelyhez a sárkányszerkezet, a szárny, az aerodinamika, a hajtómű és az elektromos rendszer együttes fejlesztése szükséges.
