A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) leköszönő vezérigazgatója szerint az ellátási lánc és azon belül különösen a hajtóműgyártók problémái, az EU utasjogi szabályozása, valamint az európai infrastruktúra és légiforgalmi irányítás hiányosságai egyaránt rontják a kontinens légitársaságainak versenyképességét egy amúgy is romló gazdasági környezetben.
Willie Walsh a szervezet Rio de Janeiróban tartott közgyűlésén elhangzott nyitóbeszédében kiemelte, hogy a közel-keleti háború okozta üzemanyagár-emelkedés, a geopolitikai bizonytalanság és az ellátási lánc problémái miatt az IATA szerint jelentősen romlik a légitársaságok idei nyereségessége, Európában pedig különösen erős költségnyomás nehezedik a szektorra.
A szervezet előrejelzése szerint az európai légitársaságok nettó nyeresége a tavaly becsült 13 milliárd dollárról 9,6 milliárd dollárra csökkenhet 2026-ban, miközben az egy utasra jutó profit 10,3 dollárról 7,5 dollárra eshet vissza.
A kontinens légicégeit a magas üzemanyagárak mellett a fenntartható üzemanyagokra (SAF) vonatkozó előírások, a növekvő repülőtéri és léginavigációs díjak, valamint több országban a munkaügyi konfliktusok is terhelik. Az orosz légtér korlátozásai továbbra is akadályozzák az ázsiai forgalom egy részét, miközben a lassuló gazdasági növekedés és az emelkedő energiaárak a keresletre is nyomást gyakorolhatnak.
Willie Walsh különösen élesen fogalmazott a hajtóműgyártók teljesítményével kapcsolatban. Az IATA vezetője szerint a repülőgépek és hajtóművek átadásainak késései, valamint a megbízhatósági problémák súlyos többletköltségeket okoznak a légitársaságoknak, miközben a gyártók profitja tovább emelkedik.
„Üzenetem a hajtóműgyártóknak egyszerű: hagyjanak fel a túlzott profitszerzéssel, és térjenek vissza olyan hajtóművek gyártásához, amelyek működnek és tartósak”
– fogalmazott Walsh, hozzátéve, hogy elfogadhatatlan lenne, ha ezek a problémák a következő évtizedre is áthúzódnának.
A leköszönő vezérigazgató az európai utaskártérítési szabályozást, az EU261 rendeletet is élesen bírálta, azt a „rossz szabályozás mintapéldájának” nevezve. Szerinte a rendszer aránytalan büntetéseket ró a légitársaságokra, gyakran olyan helyzetekben is, amelyekre nincs ráhatásuk.
Walsh szerint az EU261 nem kezeli a késések és járattörlések valódi okait, mivel azok jelentős része a légiforgalmi irányítás és az infrastruktúra hiányosságaira vezethető vissza, a légitársaságok szankcionálását ahhoz hasonlítva, „mintha a buszsofőröket bírságolnák meg az útépítések miatti torlódásokért”.
Az IATA vezetője szerint Európa versenyképességét jelentősen rontják a légiforgalmi infrastruktúra hiányosságai is, a kontinens széttagolt légiforgalmi irányítási rendszere, az elégtelen repülőtéri kapacitások, valamint a katonai konfliktusok miatti légtérzárak is.
Walsh szerint már egy szerény, öt százalékos hatékonyságjavulás is évente 12,5 milliárd dollár megtakarítást jelenthetne a légitársaságoknak, miközben érdemben csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást is.
Az IATA ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az utazási kereslet egyelőre továbbra is erős, az utaselégedettség magas, és az európai piac továbbra is nyereséges maradhat – igaz, az eddigieknél jóval szerényebb eredmények mellett.
A repülésbiztonság terén Willie Walsh hangsúlyozta, hogy a globális szabványok kulcsszerepet játszanak az ágazat kiemelkedő teljesítményében. Mint mondta, tavaly közel ötmilliárd utas utazott biztonságosan 39 millió járaton, miközben 760 ezer repülésre jutott egy baleset. Ugyanakkor figyelmeztetett: a rendszer gyengeségei akkor jelennek meg, amikor az államok eltérnek a nemzetközi szabványoktól, ezért az egységes szabályozás és az adatvezérelt biztonsági gyakorlatok fenntartását sürgette.
Az adózással kapcsolatban az IATA vezetője ismét kiállt amellett, hogy a légiközlekedést ne luxusként kezeljék. Walsh szerint a repülés gazdasági növekedést generáló alapvető szolgáltatás, amely szélesebb adóalapot teremt. Példaként Brazíliát említette, ahol a tervezett 26,5 százalékos áfa a nemzetközi repülőjegyek árát jelentősen növelné, ami szerinte súlyos keresletcsökkenést és gazdasági károkat okoz.
A repülőterek fejlesztésével kapcsolatban Walsh vegyes képet festett: míg Ázsiában és Ausztráliában új kapacitások épülnek, Európában számos helyen továbbra is a kapacitáshiány és a rossz ösztönzőrendszer okoz problémát.
Külön kitért a londoni Heathrow harmadik futópályájának ügyére, amely szerinte fontos növekedési lehetőség lenne, ugyanakkor figyelmeztetett: a jelenlegi gazdasági szabályozási modell túlzottan a reptérüzemeltetők érdekeit szolgálja. Úgy fogalmazott, hogy Heathrow vezetése elzárkózik a valódi versenytől, ezért a bővítés csak olyan szabályozási környezetben lehet sikeres, amely valódi értéket teremt az utasoknak, a légitársaságoknak és a gazdaságnak egyaránt.
A fenntarthatóság témájában Walsh arra figyelmeztetett, hogy a légiközlekedés 2050-es nettó zéró kibocsátási célja egyre nehezebben tartható. Két kulcselem, a CORSIA globális karbonkredites rendszer és a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) termelésének felfutása is veszélybe került. Bár a légitársaságok szerinte egyértelmű keresletet teremtenek a SAF iránt, annak előállítása továbbra is messze elmarad a szükségestől, miközben az európai és brit szabályozás jelentős többletköltségeket ró a légicégekre anélkül, hogy elegendő kínálat állna rendelkezésre. Walsh szerint sürgős, valódi párbeszédre van szükség a 2050-es cél realitásáról és a szükséges lépésekről.
Zárásként Willie Walsh a légiközlekedés társadalmi és gazdasági szerepét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, az ágazat évente több mint ötmilliárd ember életét változtatja meg azzal, hogy eljuttatja őket úti céljukhoz, miközben 4100 milliárd dollár értékű globális kereskedelmet tesz lehetővé, és világszerte 86,5 millió ember megélhetését támogatja.
A leköszönő IATA-vezérigazgató szerint az egyre konfliktusosabb és megosztottabb világban a légiközlekedés továbbra is az emberek összekapcsolásának egyik legfontosabb eszköze.
„Reményt adunk és szabadságot biztosítunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez ad motivációt az iparág közös törekvéseinek a repülés biztonságosabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tételére.
