Az eredeti tervektől eltérően nem a negyedik MSz-21-300-as prototípus kapja meg az orosz PD-14-es hajtóműveket, hanem bevonnak egy plusz, ötödik példányt a tesztprogramba a kiegészítő tanúsítás megszerzéséhez.

A típust tervező és gyártó, az orosz Egyesített Repülőgépipari Konzorcium (UAC) részeként működő Irkut bejelentette, hogy az eredeti tervekhez képest eggyel több, összesen öt tesztpéldányt épít az MSz-21-300-as típusból – írja a Russian Aviation Insider.

Ez azt jelenti, hogy a jelenleg végszerelés alatt álló negyedik példány is amerikai Pratt & Whitney PW1400G hajtóműveket kap.

Forrás: Irkut Corporation

Korábban megírtuk, hogy nem részletezett okok miatt a típus tanúsítása egy évet csúszik, emiatt a nyugati hajtóműves változat is csak 2020-ban állhat forgalomba.

A mostani döntés fő oka, hogy valamelyest próbálnak lefaragni a lemaradásból, és 2020-ban minél előbb kereskedelmi forgalomba állítani az első sorozat gyártott példányokat.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Az illetékesek szerint ugyanis tovább lassítaná az alaptípus légialkalmassági bizonyítványának megszerzését, ha a tesztprogramhoz a jelenlegi fázisban csatlakozna az Aviadvigatel PD-14-es hajtóművekkel felszerelt variáns.

A novemberi nyilatkozatok szerint ugyanakkor az orosz erőforrással rendelkező változat 2021-es forgalomba állítási céldátumára nem volt hatással a program csúszása.

Ennek valamelyest ellentmond Oleg Bocsarov iparért és kereskedelemért felelős miniszterhelyettes nyilatkozata: szerinte sok kérdés van még a PD-14-es körül, főleg a gazdaságos üzemeltethetőséget illetően.

A problémákat alátámasztja Jurij Boriszov miniszterelnök-helyettesnek az irkutszki gyárban tett látogatásakor adott nyilatkozata is, amely szerint még tovább tolták ki a céldátumokat.

A mostani cél az, hogy 2020-ra meglegyen az alapverzió kereskedelmi forgalomba állításhoz szükséges engedélye, ezt követően pedig 2021-re elindulhasson a sorozatgyártás, és megkezdődhessen a gépek átadása a megrendelőknek.

A prototípusok gyártásának ütemterve ugyanakkor nem változott, a harmadik tesztpéldány márciusban, a negyedik pedig júliusban csatlakozik az EASA szakembereinek részvételével zajló tesztprogramhoz.

Az ötödik, immár biztosan PD-14-esekkel szerelt példány várhatóan 2019 második fele és 2020 eleje között hajthatja végre első repülését, ezután pedig 2021-ben szerezheti meg a légialkalmassági bizonyítványt ez a változat.

Gondok a külföldi beszállítókkal, de a hajtómű egyelőre marad

Mint arról beszámoltunk, legutóbb az Oroszországgal szemben bevezetett amerikai szankciók hozták nehéz helyzetbe az új orosz utasszállító programját.

A kiterjesztett embargó értelémében ugyanis sem amerikai, sem japán cégek nem exportálhatnak az országba az MSz-21-300-as kompozit szárnyához is szükséges speciális anyagokat.

Boriszov ezt követően alig egy hónappal ígéretet tett arra, hogy 2022-re a típushoz szükséges elemek és alapanyagok 97%-át a Rostec állami holding cégei fogják gyártani.

Részben erre három ütemben, egyenesen az orosz államkincstárból kap tízmilliárd rubel plusz forrást az MSz-21-es program.

Az Irkut mostani közleményében ugyanakkor leszögezte, nem akarják felbontani a partnerséget a Pratt&Whitney-vel és kizárólag az orosz hajtóműre koncentrálni. Így amennyiben további szankciók nem lehetetlenítik el azt, biztosan gyártani fognak nyugati hajtóműves orosz utasszállítót is.

Az MSz-21-300-as első proto-példánya (Forrás: Irkut Corporation)