Hetven éve, 1950. május 7-én nyitották meg a légiforgalom előtt Ferihegyet, Magyarország valódi kapuját, Budapest ma is működő nemzetközi légikikötőjét, ahol az elmúlt hét évtized alatt hatalmas fejlesztések és változások történtek.

A ma Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérként ismert budapesti légikikötő immár hetvenedik éve működik Magyarország kapujaként: Ferihegy megnyitására 1950. május 7-én került sor.

A nyitóünnepség óta 25 569 napot üzemelt, ezalatt több mint 240 millió utas, és 2 millió tonna áru fordult meg, a futópályákon mintegy 3 és fél millió fel- és leszállás történt – a Budapest Airport lapunkhoz eljuttatott összesítése szerint.

A budapesti repülőtér a XVII. és XVIII. kerületek, illetve Vecsés határán terül el, 1515 hektáron, ami körülbelül 15 Margit-szigetnyi méretnek felel meg. Ezen a hatalmas területen több mint 200 építmény található; számos raktár, irodaház, saját erőmű, rendőrség és tűzoltóság, utasforgalmi és logisztikai csarnok.

Ferihegy területét már 1938-ban kijelölte a főváros kettős használatú, polgári-katonai repülőtér céljaira, az építkezés 1942-ben kezdődött, de a II. világháború közbeszólt, és a bombázások miatt súlyos károkat szenvedett létesítmények (többek közt a már részben álló, mai nevén 1-es terminál) további munkálatait le kellett állítani.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Az újjáépítésről 1947-ben született döntés: a repülőtér a terminállal, hangárral, a beton futópályával és a forgalmi előtérrel végül 1950-re lett használható.

A ferihegyi repülőtér megnyitó ünnepsége 1950. május 7-én. A mai nevén 1-es terminál oldalszárnyai még nem voltak készen ekkor (Forrás: Fortepan/UVATERV via Budapest Airport)

A repülőtér ünnepélyes megnyitóját és átadását 1950. május 7-én, vasárnap tartották. A forgalom az első Li-2-es utasszállító repülőgép Budaörsről végrehajtott átrepülésével indult el, ezzel kezdődött a polgári repülés a ma is működő repülőtéren.

Ferihegy a magyar polgári légiközlekedés központja és Magyarország kapuja lett, ide helyezte székhelyét a Maszovlet, a Malév magyar-szovjet közös tulajdonú elődje.

Rendszeres légijáratok eleinte csak Bukarest, Prága, Szófia és Varsó felé közlekedtek. Az első nyugati járatot a megnyitó után 6 évvel, 1956 nyarán az addigra már teljesen magyar állami tulajdonú Malév indította Bécsbe, Li-2 típusú repülőgéppel. A budapesti repülőtéren köszöntött első nyugati légitársaság 1957-ben indított amszterdami járatával a holland KLM volt.

Az akkor még egyetlen, betonfelületű futópálya 1500 méteres hosszban a repülőtér 1950-es megnyitására készült el, és a sugárhajtású gépek elterjedése miatt fokozatosan meghosszabbították: első ütemben 2500 méteresre, majd 1958-ra érte el mai, 3010 méteres hosszát.

Az első irányítótorony szintén 1950-ben kezdte meg a működését, az 1-es terminálként ismert épülettel együtt. Az ifj. Dávid Károly által tervezett egyedi, Bauhaus-stílusú utasforgalmi épület repülőgépet formáz, „motorjait” a két, egyenként 23 méter magas torony adja. Érdekesség, hogy a mindennapi működés során rendszerint soha nincs szükség két toronyra, csak az építészeti szimmetria kedvéért épült belőle kettő.

1974-re az utasforgalom meghaladta az évi egymillió főt, a mai 1-es terminál már nem győzte a forgalmat.

Emiatt 1977-ben megkezdődtek egy új terminál, új irányítótorony, a párhuzamos és 3700 méter hosszú 2-es futópálya, valamint az új műszaki bázis, a javítóhangárok tervezése és építése. A mai nevén 2A terminál 1985-ben készült el, napjainkban a schengeni járatok utasait kezeli. A folyamatosan növekvő forgalom miatt további fejlesztésekre volt szükség, így 1998-ban átadták a 2B terminált.

A kettes terminál a SkyCourt-tal és a B-utasmólóval. (Forrás: Budapest Airport)

A 2. terminál két részét összekötő, egyesítő Sky Court csarnokot 2011-ben adták át, az utasbiztonsági ellenőrzés, kereskedelmi egységek, alattuk pedig csomagosztályzó működik itt. A 2B terminálhoz kapcsolódó utasmólót 2018 szeptemberben, az A épülethez kapcsolódó, a diszkont járatok kiszolgálására épülő móló első ütemét pedig 2020 januárjában vehették birtokba az utasok. A repülőtér 2019. év végére új árukicserélő központtal, a Cargo Cityvel bővült, amely a 2-es termináltól dél-keletre, a 2-es futópálya mellett épült fel.

A repülőtér gurulóút-hálózata 18 kilométer hosszú, forgalmi előterei – amelyek az 1. terminál, a 2. terminál és a Cargo City előtt találhatók – összesen több mint 503 000 négyzetmétert tesznek ki. Ma egy időben akár 75 repülőgép is elfér a forgalmi előtereken, a 2. terminál forgalmi előterén 38 repülőgép kiszolgálását lehet egy időben elvégezni. Az utasok beszállítását idén nyártól összesen 57 beszállítókapu és 17 utashíd segíti.

A repülőgépek zavartalan üzemanyag-ellátását átlagosan 5-7 napra elegendő kerozin tárolásával biztosítja a repülőtér; a területén található tartályokban összesen több mint 6400 tonna kerozin tárolható. A repülőtér „tankolási történetében” érdekes adat, hogy az egy időben egy légijárműbe tankolt legnagyobb mennyiség 170 000 liter volt.

A budapesti repülőtér 2012. február 3-án szenvedte el története addigi legnagyobb válságát a Malév nemzeti légitársaság leállásával és csődjével. Abban az évben az utasforgalom több százezer fővel visszaesett, az átszálló forgalom gyakorlatilag teljesen megszűnt, a repülőgépek fel- és leszállásainak száma pedig a 2002-es szintre esett vissza. A racionalizálás miatt nem sokkal a Malév leállása után, 2012 májusának végén az egyes terminált bezárta az üzemeltető.

A nemzeti légitársaság helyét viszonylag gyorsan átvették az Európában is ambiciózus terjeszkedést folytató diszkont légitársaságok, a Malév működésének utolsó teljes évében, 2011-ben elért 8,92 milliós utasszámot 2014-ben már meghaladta a repülőtér forgalma. Az utasok száma 2015-ben átlépte a 10 milliót, abban az évben, júliusban regisztráltak először egy hónapon belül egymillió feletti utast a reptéren. Aztán végül 2019-ben megközelítette a 16,2 milliót az indulók és érkezők száma.

A töretlen növekedés egészen 2020 februárjának végéig tartott, a repülőtér történetében ekkor fordult elő elsőként, hogy ebben az egyébként mindig gyenge hónapban meghaladta az utasszám az egymilliót. A koronavírus-járvány előtti időszakban a repülőtér dolgozói már napi 40-44 ezer utast és átlagosan napi 336 járatot kezeltek, a repülőgépek pedig 2019 végére 153 külföldi célállomással kötötték össze Budapestet.

A koronavírus-járvány miatt azonban 2020 márciusában 57,9 százalékkal csökkent az utasforgalom az előző év harmadik hónapjához képest, a gépmozgások száma 33,6 százalékos mérséklődést mutatott, áprilisra pedig szinte teljesen eltűntek az utasok a repülőtérről. Most a 2020-ra előrejelzett 17 helyett mintegy 10 millió utassal számol az üzemeltető Budapest Airport, becslése szerint a forgalom 2022-ben sem éri majd el a válság előtti szintet.

A repülőtér jövőjét illetően a legfontosabb nyitott kérdés, hogy a jelenlegi válsághelyzet közepette mikorra épülhet meg a még előzetes tervezés szakaszában lévő hármas terminál, amely érdemben és hosszabb távra megoldhatná az utóbbi években kritikus mértékben szűkössé vált infrastruktúra és kapacitáshiány miatti problémákat.

Üres terminál 2020. áprilisában. (Forrás: Budapest Airport)