A HungaroControl adatai szerint az első negyedévben is jelentős mértékben nőtt a légiforgalom, és a magyar légtér kapacitáscsökkenése miatt a késések is emelkedtek. Rövidtávon fontos lenne ha pontosabb adatokat kapnának a várható forgalomról, hosszabb távon az innováció és több légiforgalmi irányító képzése jelenthet megoldást az egyre nagyobb forgalom kezelésére.

Szepessy Kornél, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója. (Fotó: AIRportal.hu)

Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója az idei adatokat ismertetve azt mondta, csak áprilisban 3,3 százalékos forgalombővülést regisztráltak, az első negyedévben eddig mintegy 250 ezer járatot irányítottak, ez 5,68 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A magyar légtér kapacitásának korlátozására azért volt szükség, hogy elkerülhető legyen a magyar légiforgalmi irányítókra zúduló kellő időben nem előrejelezhető, extrém forgalomterhelés egyes időszakokban.

Mivel a magyar légtér kapacitását csökkenteni kellett, így a késések is nőttek, de a mutató az európai átlag alatt maradt. Járatonként a HungaroControl 0,28 perc késést okozott, ez a nyári menetrendi időszakra fél percre emelkedhet a forgalom bővülésével. Az Eurocontrol friss adatai szerint az első negyedévben az unió területén átlagosan 0,71 perc késés keletkezett járatonként, amely háromszor akkora, mint az előre jelzett érték.

Ezzel kapcsolatban Szepessy Kornél azt mondta, ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a késéseket az Eurocontrolnak pontosabb adatokat kellene kapnia a légitársaságoktól, akik viszont a versenyhelyzet miatt vonakodnak kiadni azt, hogy mekkora flottával és milyen útvonalakon akarnak repülni. Így megoldást a több irányító képzése jelentheti, de az idei és jövő nyári menetrendi időszakban még számolni kell azzal, hogy egyes járatok nagyobb késésekkel fognak közlekedni.

A koszóvó feletti magaslégtér forgalmában az április az idei év legnagyobb emelkedését hozta, 10 760 darab légijárművet irányítottak a KFOR szektorban, amely 48,68%-kal haladta meg a tavalyi évit.

Érdekesség, hogy az öböl-menti légitársaságok hazánk felett átrepülő járatainak száma jelentősen csökkent az idén, a visszaesés nagyrészt az Emirates és Etihad járatok számában megfigyelhető, míg a Qatar Airways átrepülései nem csökkentek. A vezérigazgató szerint ez egyfajta korrekciós folyamat az elmúlt években tapasztalt túlzott kapacitásokban.

Jelentősen nőtt az orosz és lengyel légitársaságok hazánk felett átrepülő járatainak száma, míg a nagy európai hagyományos cégek (British Airways, Air France-KLM, Lufthansa) a magyar légtéren keresztül áthaladó forgalma csökkent. Jelentősen nőtt azonban az észak-nyugati országrészt érintő bécsi érkező/induló forgalom.

Kiemelte, hogy a légitársaságokhoz képest az irányító szolgálatok fáziskésében vannak, hiszen egy járat elindítása pár hetet, egy irányító kiképzése viszont 2 évet vesz igénybe. Az európai szolgálatok pedig azért nem képeztek elég szakembert, mert a költséghatékonyabb működés volt velük szemben az elvárás, ennek pedig a munkavállalók számának csökkentésével próbáltak megfelelni.

A késések kialakulásában az is fontos szerepet játszott, hogy az európai áramlásszervező HungaroControl előrejelzései 20 százalékkal alacsonyabb forgalommal számoltak és a szolgálatok ehhez igazították a humánerőforrásaikat – mondta Szepessy Kornél.

Európában kapacitáskrízis tapasztalható, így minden légiforgalmi szolgáltatónak megnő az innovációs étvágya. Az iparági szereplők olyan területeken próbálnak fejleszteni, amelyek a saját kapacitásának növelését segítik. A HungaroControl ebben a tekintetben sok ország légiforgalmi szolgáltatójánál jobb helyzetben van, mert időben kialakította a K+F tevékenységekkel foglalkozó szervezetét, elkezdte az innovációt és a fejlesztési projekteket.

A vezérigazgató a fejlesztések közül kiemelte a drónok forgalom menedzsmentjére szolgáló, vagyis UTM rendszereket. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy fontos a megfelelő jogszabályi környezet, amely egyszerre szavatolja a légtér biztonságát és támogatja az innovációt.

A HungaroControl ennek érdekében létrehozta az UTM portál első verzióját, valamint annak telefonos applikációját. A mydronespace.hu használatával a drónpilóták gyorsabban tudjanak hozzájutni a számukra szükséges információkhoz és eseti légterekhez, ez nagy kapacitásnövekedést jelent, a hatóságokat pedig adminisztrációs téren tehermentesíti.

A hosszabb távú fejlesztések célja, hogy egy-egy drón-repüléskor ne kelljen eseti légtereket lezárni, hanem – hasonlóan a hagyományos légiforgalomhoz – az UTM-rendszer végezze el az elkülönítést a drónok között, valamint a drónok és a szokványos légijárművek között. Ez a rendszer – tekintve a drónok robbanásszerű elterjedését – csak egy automatikusan, emberi beavatkozás nélkül működő szoftver lehet. Szerte a világon és Európában is kutatások folynak egy ilyen rendszer megalkotására, de az egyes szolgáltatók másként képzelik a megvalósítást.

A légiforgalmi szolgáltatók és a drónipar szereplői versenyben állnak egymással. A nagy techcégek a startvonalon állnak, hogy átvegyék a kezdeményezést a drónok irányítása terén, a HunagaroControl célja, hogy az iparág megkerülhetetlen szereplőjévé váljon itthon és nemzetközi szinten is.

A vállalat bemutatta a Virtuális Álpilóta (Virtual Pseudo Pilot) projektjét, amely hangfelismerő technológiára és öntanuló rendszerként a mesterséges intelligenciára támaszkodva a légiforgalmi irányítók képzését segíti, továbbá jelentős költségcsökkentést eredményezhet.

Így dolgozik a virtuális álpilóta

Alapkutatásokat végez a HungaroControl a Gesture Control (EEG) terén, ennek célja a gesztusok által történő vezérlés-technológiai ismeretek megszerzése, valamint az agyhullámokkal történő irányítás, illetve az ehhez szükséges elektrofiziológiai mérőeszközök és mérési módszerek kutatása és fejlesztése.

A vállalat termékfejlesztési csapata továbbá a repülőterek 3D-s modellezésen dolgozik, ennek például a remote tower vizuális adataihoz szükséges kamerák elhelyezésében van szerepe, valamint az új repülőtéri épületek takarásának vizsgálatára is alkalmas. A technológia alapja lehet a 3D-s toronyszimulátornak, amely a képzéseket segítheti.

A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 3D-s modellje. Az új 2B-móló még nem szerepel ezen a változaton, de az összes oszlop, sőt még a beton repedései is ott vannak ahol a valóságban. A 3D-s modell többféle időjárási helyzetet és napállást tud szemléltetni. (Fotó: AIRportal.hu)

Szerkesztették: Körtvélyes Tivadar, Samu Ádám