A fogyasztóvédelmi hatóság szerint mivel nem maga a légitársaság az extraprofit-adó alanya, hanem a földi kiszolgáló cégek, nem hivatkozhat a szerződési feltételeire, és nem háríthatja át az utasokra a terhet.

Nyilvánosságra hozta a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Főosztálya a döntés részleteit, amellyel 300 millió forintra bírságolták a Ryanairt, amiért áthárította a korábban repülőjegyeket vásárlókra a légiközlekedési extraprofit-adót. (A határozat ide kattintva található meg és tölthető le PDF-ben.)

Az indokolás szerint a légitársaság egy olyan adót terhelt utasaira, amelynek alanya nem ő maga, hanem a reptéri földi kiszolgáló cégek, tehát megtévesztette fogyasztóit a saját általános szerződési feltételeire (ÁSZF) hivatkozva.

Fotó: AIRportal.hu

A határozat kitér arra, hogy a légitársaságnak nem az adóterhei, hanem a költségei növekedtek (mivel a földi kiszolgálók nyilván kiszámlázzák az extraprofit-adót a Ryanairnek – a szerk.).

A dokumentum idézi a cég ÁSZF-jét, amelyben az szerepel: „jegyáraink nem tartalmazzák a külső felek által a szolgáltatásaink nyújtásáért (pl. repülőtéri és biztonsági, valamint karbantartási díjak) felszámított díjakat és költségeket, az ezen szolgáltatásokért felszámított költségek minket terhelnek”.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A kormányhivatal azzal érvel, hogy ha a Ryanair átvállalja az utasoktól ezeket a költségeket, akkor nem terhelheti tovább, hiszen az ÁSZF-jében csak ír, hogy a rá akár utólag kiszabott adókat háríthatja át a fogyasztókra (kiemelések tőlünk – a szerk.)

Ahogy megírtuk, a kirótt bírságra közleménnyel reagált az ír fapados, amely szerint fellebbezni kíván a döntés ellen, akár EU-s bíróságon is, pénteken pedig bejelentette, hogy az 53 tervezett budapesti útvonalából 8-at bezár, 7-nél pedig járatszámot csökkent az adó miatt.

Amint korábban beszámoltunk róla, az extraprofit-adóról szóló rendelet szerinti, a légitársaságok hozzájárulása címen kivetett különterhet a Magyarországról induló utasonként kell fizetni, és a földi kiszolgáló cégektől szedi be az állam. Mértéke az úti céltól függően 3900 forint vagy 9750 forint: előbbit az EU-ba és az Európán belüli, megnevezett államokba utazóknak, a magasabbat az azon kívüli országokba indulók után kell fizetni.