A csökkentett felszállótömegű és hajtóműteljesítményű, így kisebb hatótávolságú regionális Airbus A350-900-as első üzemeltetője lesz a Singapore Airlines, még az idén. A légitársaság közlése szerint a típusvariáns a flottában kiegészíti majd a minap szintén bevezetőként forgalomba állított Boeing 787-10-est.
Az Airbus 2013 júniusában jelentette be, hogy a nagy hatótávolságú A350-900-asból egy regionális utakra optimalizált változatot is gyártani fog. Az A350-esből hatvanhét példányt rendelő Singapore Airlines pedig a flightglobal.com szerint a minap bejelentette, hogy elsőként állítják majd forgalomba még az idén ezt a variánst. Az átvételi terv szerint 2018-ban hét A350-es érkezik még a légitársasághoz.
A regionális A350-es kiegészíti majd a napokban szintén elsőként átvett Boeing 787-10-est, de annál egy kicsit nagyobb hatótávval rendelkeznek majd.
A vezérigazgató ezen kívül azt is elmondta az Australian Business Traveller cikke szerint, hogy a 787-10-esek a régebbi 777-200-asokat és -200ER-eket váltja majd, az A350 regionális variánsával pedig a lízingelt A330-asoktól kezdenek megválni.
Arról is tájékoztatott, hogy az idei év második felében érkező A350-eseik mindegyike ilyen regionális változat lesz. Jelenleg egyébként már huszonegy példányt üzemeltetnek a típusból.
A vezérigazgató ezen túl további részleteket nem árult el, például a fedélzeti konfigurációról. Így nem tudni, hogy a méretben hasonló 787-10-esükön lévő, két osztályos elrendezésben 337 üléshez viszonyítva mennyi szék lesz majd a regionális Airbusaikon.
A meglévő, standard A350-eseket 253 üléssel üzemelteti a szingapúri légitársaság, de három osztályos elrendezésben, eléggé nagy üzleti kabinrésszel. A gyártó konfigurációja szerint átlagos két osztályos berendezéssel 325 utast vehet a fedélzetére a -900-as.
Annyit azért elmondott a már említett Australian Business Traveller-cikkben, hogy a regionális flottában csupán üzleti és normál turista osztályt üzemeltetnek majd a továbbiakban is, mert nem látnak igényt a hat-nyolc órás utakon prémium turista kabinrészre.
De az Airbus sem közölt régóta részleteket a regionális utakra optimalizált A350-es variánsról. Eddig annyi tudható, hogy a 280 tonnás legnagyobb felszállótömeg helyett 250 tonnával startolhat ez a variáns.
A Rolls-Royce Trent XWB hajtóművek maximális teljesítményét pedig a 84 ezer fontos tolóerőről 75 ezerre mérséklik, így a karbantartási ciklusuk is kitolható, amellyel pénzt spórol az üzemeltető (a tömegcsökkentéssel szintén, a leszállási díjaknál).
Mindezzel nyilvánvalóan az A350 Regional hatótávolsága is csökken, de a 15 ezer kilométer helyett egyelőre nem tudni, pontosan mennyire.
Vélhetően a 787-10-eshez hasonló 12-13 ezerre, hiszen az Airbus célja, hogy ezt a csökkentett teljesítményű változatot egy „súlycsoportba” hozza a Boeing ezen típusvariánsával.
Természetesen, hasonlóan az A330 Regional esetéhez, itt is könnyen, némi papírmunkával és a számítógépes rendszerek átállításával „visszahozható” az A350-es standard teljesítménye, mivel szerkezetileg ugyanaz marad a gép.
Elvileg az Etihad Airways is elkötelezte magát a regionális A350-900-as mellett, de felőlük nincs újabb hír ez ügyben.
Mint arról beszámoltunk, az Airbus nemrég szerelte össze az első ultra nagy hatótávolságú A350-900ULR variánst, amely 18 ezer kilométeres utakra lesz képest. Ennek bevezetője szintén a Singapore Airlines lesz, újranyitva a New York-i járatukat. Mindezzel tehát a gyártó három különböző alváltozatot is kínál az A350-900-asból.
