Egyre több légitársaság jelenti be teljes leállását, a kormányok pedig meghalották a segélykiáltásaikat: feltételekkel ugyan, de egyre több állam nyújt jelentős anyagi segítséget a cégeknek.

A teljesség igénye nélkül a héten a Brussels Airlines, az Austrian, a Transavia, a South African Airways és most már az Emirates is teljes leállást jelentett be, az Easyjet a flotta jelentős hányadát már pihenőre küldte. Rövidesen ez várhat a még egy-két járatot üzemeltető légitársaságokra is nemcsak Európában, hanem a világ minden pontján.

A légitársaságok és az őket összefogó Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) többször is figyelmeztette a kormányokat, hogy állami segítség nélkül a legnagyobb globális légitársaságok is tönkremennek legkésőbb májusban, ez pedig a gazdaság többi részében is csődhullámot fog elindítani. Alexandre de Junaic szerint akár 200 milliárd euróra is rúghat a cégek hiteligénye.

Fotó: AIRportal.hu

Úgy tűnik, hogy a kormányok meghallottak az iparág segélykiáltásait, mivel egyre több állam ad jelentős nagyságrendben anyagi segítséget, bár a legtöbb esetben feltételhez kötötték a kölcsönök és hitelgaranciák biztosítását.

Az Egyesült Államok 58 milliárd USA-dollárt kész a légiközlekedési iparág rendelkezésére bocsátani, de feltételként szabták, hogy a cégek nem folytathatják részvény-visszavásárlási akciójukat.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Sok társaságnak ugyanis azért nincs most elég szabad készpénze, mert az elmúlt években a nyereségüket saját tőzsdei papírjaik visszavásárlására fordították

– írja a Flightglobal. “Azt akarom, hogy ezt a pénzt a dolgozókra költsék” – fogalmazott Donald Trump amerikai elnök.

Az Airlines for America (A4A) lobbiszervezet tagjai, és tíz másik jelentős amerikai légitársaság azt írta, ha a kormányzat minél előbb megadja a kért 59 milliárd dolláros segítséget, akkor biztosítják, hogy augusztus végéig nem küldenek el egyetlen munkavállalót sem.

A Reuters szerint Új-Zéland kormánya kész 500 millió USA-dollár támogatást adni az Air New Zealandnek, ha a cég nem ad osztalékot a részvényeseknek. A norvég kormány ugyancsak ennyi pénzt adna a légicégeknek, ennek fele menne a Norwegianhez, de ehhez saját tőkét is bele kellene tenniük, és a hiteltörlesztések három havi befagyasztásáról kellene meggyőzni a hitelezőiket.

Elemzők szerint nem biztos, hogy e feltételeknek meg tud felelni a Norwegian, és a felajánlott segítséggel is legfeljebb 1-1,5 hónapig maradhat talpon.

A Finnairben 56 százalékos tulajdonrésze van az államnak, amely 600 millió eurós hitelcsomagot állított össze a nemzeti légitársaságnak a Reuters összeállítása szerint.

A másik jellemző feltétel a részesedés biztosítása, vagyis a kormányok által nyújtott hitelt, vagy hitelgaranciát megfelelő arányú részesedéssé konvertálják.

A Boeing eközben arról tájékoztatta lapunkat, hogy a cég felfüggesztette a részvények után járó osztalék kifizetését, David Calhoun vezérigazgató pedig év végéig nem veszi fel fizetését.

Versenytársa, az Airbus a Reuters szerint azt közölte, általános megbeszéléseket folytatnak az európai kormányokkal, és nem kommentálta azokat a korábbi sajtóértesüléseket, amelyek szerint hitelfelvételről is egyeztettek volna.

A berlini ILA után újabb rendezvényt mondtak le a szervezők, a nagy múltú brit Farnborough Air Show is elmarad a koronavírus-járvány miatt.