Ugrásszerű növekedés várható a közeljövőben a pilóta nélküli repülőeszközök üzleti és ipari jellegű felhasználásában Magyarországon, de a látványos bővülés alól a hobbicélú drónok sem képeznek kivételt. A technológia rohamos fejlődése és térhódítása új kihívások, ugyanakkor lehetőségek elé is állítja a légiforgalmi szolgáltatókat is. A témáról Dobi Sándor Gábor, a HungaroControl kutatás-fejlesztési szakértője beszélt portálunknak.

Dobi Sándor Gábor, a HungaroControl kutatás-fejlesztési szakértője (Fotó: AIRportal.hu)

A légiforgalmi szolgáltatók, köztük a HungaroControl is feladatként tekint arra, hogy az egyre nagyobb számú drón légtérbe illesztése biztonságos, hatékony, tervezhető és lehetőség szerint mindenki számára hozzáférhető módon történjen. A tagállamoknak ezt a hatályos EU-s és abból eredeztetett hazai jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtania, az ellenőrzött és nem ellenőrzött légtérben egyaránt, a nagygépes és kisgépes repülés biztonságának szavatolása mellett.

Jelenleg Magyarországon, ha szabályszerűen szeretnénk drónokkal repülést végrehajtani, ehhez 30 nappal korábban eseti légtérigényt kell benyújtani a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályához. A légtérigényléssel kapcsolatos teendőkről a HungaroControl drón közösségi portálján, a mydronespace.hu-n is informálódni lehet.

A törvényi keretek 2020 nyarán jelentősen megváltoznak, a drónpilóták előzetes bejelentést követően, korlátozások nélkül repülhetnek ott, ahol nincs állandó vagy időszakos repülési tilalom.

A HungaroControl célja, hogy a drónüzemeltetők gyorsan, hatékonyan, egyszerűen és biztonságosan tudjanak repülést végrehajtani a magyar légtérben, legyen szó látástávolságon belüli (VLOS), például hobbicélú repülésről vagy olyan kereskedelmi és ipari felhasználásról, amely a jövőben elsősorban látástávolságon kívül (BVLOS) történik majd  sokkal nagyobb autonómia mellett  – hangsúlyozta Dobi Sándor.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Ehhez a magyar léginavigációs szolgáltató egy olyan mobilalkalmazást – és a jövőben arra épülő potenciális kiegészítő szolgáltatásokat fejleszt –, amelyen keresztül a pilóták felhasználóbarát módon eleget tudnak tenni a törvény által előírt, repülést érintő kötelezettségeiknek.

A felület fontos funkciója lesz az is, hogy valós idejű információt és szolgáltatást nyújtson a biztonságos repülésekhez: számos egyéb mellett például légtérre és korlátozásokra vonatkozó információkkal, az adott vagy a környező légtérben várható egyéb forgalommal kapcsolatos ismeretekkel, esetleg időjárási adatokkal is támogassa a pilóták problémamenetes tevékenységét – hangsúlyozta a HungaroControl kutatás-fejlesztési szakértője.

Dobi Sándor

 

(Fotó: AIRportal.hu)

Dobi Sándor 2011-ben kezdte tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán, ahol közlekedésmérnöki mesterdiplomát szerzett. Mindig is érdekelte a légiközlekedés, tanulmányai során is arra törekedett, hogy ezen a területen tudjon majd dolgozni.

 

A HungaroControl gyakornoki programjába, egy akkor vadonatúj területre, az Üzletfejlesztési Igazgatóságra 2017 nyarán nyílt lehetősége bekerülni. Mint gyakornok gyorsan be tudott illeszkedni a csapatba, az első napoktól kezdve bevonták az érdemi munkába, sőt számítottak a véleményére, ötleteire is. A drónokkal itt került először kapcsolatba.

 

Főállásban 2018 januárja óta dolgozik a HungaroControlnál, mint kutatás-fejlesztési szakértő. Jelenleg a drónok légtérbe illesztésével, üzleti felhasználhatóságának vizsgálatával foglalkozik, illetve figyelemmel kíséri a vállalat összes ehhez a területhez kapcsolódó tevékenységét.

 

A szakember nemcsak a munkájaként tekint a drónokra, hanem elkötelezett rajongója is az iparágnak, maga is drónpilóta. Hitvallása, hogy a dróntechnológia hatalmas lehetőséget rejt az emberiség és a gazdaság számára.

Az EU-s és várhatóan a magyar jogszabály is előírja majd a 250 grammot meghaladó felszálló tömegű vagy 250 gramm alatti és nem játéknak minősített, személyes adatok rögzítésére alkalmas szenzorokkal (pl. kamera, mikrofon) ellátott drónokat üzemeltetők regisztrációját (nyilvántartásba vételét).

Az Európai Unióban a gyártók a jövőben csak olyan drónokat hozhatnak forgalomba, amelyek az EU jogszabály szerinti CE-követelményeknek megfelelő jelzéssel rendelkeznek, és megfelelnek a jelenleg még formálódó európai sztenderdeknek. Ezek előírják majd, hogy milyen funkciókkal és felszereltséggel kell rendelkeznie az egyes kategóriában működő készülékeknek. Csak néhányat említenénk ezek közül: egyedi fizikai sorozatszám, CE jelölés feltüntetése, csomagolásban található felhasználói kézikönyv, illetve a távoli azonosíthatósági képesség.

Az előrelépés és a folyamatos fejlődés a szabályok és a drón forgalmi menedzsment rendszer (UTM) kialakításában azért is kulcsfontosságú,
mert napjainkra lecsökkent a technológiai adaptációs időszak hossza, az emberek és a gazdaság egyre rövidebb időn belül igényli és veszi használatba az újabb megoldásokat.

Hosszabb távon, a pilóta nélküli repülőeszközök számának ugrásszerű növekedésével a mesterséges intelligencia alkalmazására is szükség lesz a forgalmi menedzsment rendszerben. A jövő UTM-rendszere egy – még egyértelműen nem definiált – kommunikációs interfészen keresztül fogad és közöl majd adatokat az egyes autonóm és nem autonóm szereplőkkel. Ekkor már minden bizonnyal lesznek közvetlenül egymással kommunikáló drónok is.

A mesterséges intelligencia például abban tud segíteni, hogy a rendszer minden eszköznek és pilótájának azt az információt adja, amely számára az adott művelet során releváns, illetve konfliktuskutatási és megoldási javaslatot is nyújthat. A jelenleg futó kutatás-fejlesztési projektek ehhez is alapokat biztosítanak.

Az Európai Bizottság 2017-ben indította el a U-space kezdeményezést, amely a drónok biztonságos, hatékony és tervezhető légtérbe illesztéséhez ad keretrendszert, kutatás-fejlesztési projektek támogatásával. Ennek egyikét a HungaroControl nyerte meg, és több nemzetközi és hazai partnerével közösen végzett nagyszabású teszteket egy UTM rendszer segítségével valós körülmények között. E tesztek eredményeként hasznos tapasztalatok birtokába került a vállalat. Ilyen volt például, hogy a repülési igény benyújtása, feldolgozása és a repülés megkezdése nem vett igénybe 5-10 percnél többet, ami radikális csökkenés a jelenlegi 30 napos procedúrával szemben – ismertette a szakember.

Ugrásszerű növekedés előtt a drónok üzleti célú felhasználása

(Fotó: AIRportal.hu)

A technológia száguldó tempójú fejlődésének köszönhetően hazánkban is jelentős növekedés előtt áll a drónok üzleti célú felhasználása.

A pilóta nélküli repülőeszközökkel ugyanis kevesebb erőforrással, sok esetben szolgáltatáskiesés nélkül lehet elvégezni bonyolult, vagy nehézkesen és költségesen végezhető, akár balesetveszélyes feladatokat.

Magyarországon már jelenleg is sok cég és szervezet alkalmaz drónokat a munkája során. A legnagyobb potenciállal rendelkező felhasználási területek közé tartozik a küldemények kiszállítása, a mezőgazdasági felhasználás, az építőipar, valamint a kulcsfontosságú infrastruktúrák ellenőrzése, a nehezen, vagy költségesen hozzáférhető helyeken történő munkavégzés (például távvezetékek és magasházak tisztítása), a gyógyszer és vérszállítás, a média- és reklámcélú felhasználás, valamint a hatóságok munkáját segítő tevékenységek (baleseti és katasztrófahelyszínek felderítése, határellenőrzés). Hosszabb távon pedig akár Magyarországon is megjelenhetnek majd az embereket szállító dróntaxik – tette hozzá Dobi Sándor.

Sokan tartanak attól, hogy a drónok elterjedésével munkahelyek szűnhetnek meg, de inkább érdemes erre úgy tekinteni, mint bármilyen más technológiai vívmányra, amelynek köszönhetően új lehetőségek nyílnak meg. A munkakörök inkább átalakulhatnak majd a drónok felhasználási területeinek bővülésével, sőt magasabb képzettséget igénylő munkahelyek jöhetnek létre.

Fontos hozzátenni ugyanakkor, hogy ez a komoly jövő előtt álló technológia nem játék: ha valaki nem megfelelően, felelősségteljesen és körültekintően használja, veszélyt jelenthet más emberekre.

Mindazonáltal ennek nem szabad gátolnia a drónok terjedését, e téren az autózással lehet párhuzamot vonni, amely komoly felelősséggel járó tevékenység, miközben a mindennapi élet része – fejtette ki a kutatás-fejlesztési szakember.

A HungaroControl már most nagy hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre, oktatásra és a közösségformálásra, mert ezen a vadonatúj területen sokan nem ismerik a sokszor bonyolult és nehezen értelmezhető jogszabályokat, nem veszik komolyan a technológiát és azt sem, hogy milyen veszélyt jelenthet a nem körültekintő, felelőtlen felhasználás másokra.

A magyar légiforgalmi irányító szolgálat a folyamatosan bővülő mydronespace.hu oldalon átlátható és könnyen értelmezhető tudástárral, tippekkel igyekszik segíteni a drónpilótákat.

A léginavigációs szolgálatok megkerülhetetlen szereplői a drónok légtérbe illesztésének, mert a légiközlekedés biztonságát minden esetben szavatolni kell – mutatott rá Dobi Sándor. Hozzátette: a HungaroControl a kutatás-fejlesztési tevékenységével szeretne minél nagyobb szerepet vállalni, minél több tapasztalatot szerezni ezen a téren, hogy élen járhasson az iparágban.

Mindehhez természetesen nélkülözhetetlenek a fiatal, innovatív szemléletű és tehetséges mérnökök – főleg azok, akiknek szívügye a repülés és ezen a pályán szeretnék tudásukat kamatoztatni, kiteljesíteni. Érdemes időről időre felkeresni a HungaroControl karrieroldalát, ahol tájékozódhatunk az aktuális állásajánlatokról is.