Az északnyugat-iráni Tabrizból Hamburgba indítana járatot a helyi Qeshm Air, de ha megkapja az engedélyeket, Brüsszelbe, Párizsba, Kölnbe, Amszterdamba és Stockholmba is. Egy viszonylag jól értesült iráni portál szerint pedig az Iran Air a közeljövőben 19 európai gyártmányú repülőgéphez juthat hozzá, köztük ATR-ek, A320-asok és A330-asok volnának. A Boeing üzletét pedig egy törvényjavaslat fenyegeti, amely megtiltaná az amerikai bankoknak, hogy iráni pénzügyi manővereket finanszírozzanak.

Miután megkapta az európai üzemeléshez szükséges engedélyeket, az iráni Qeshm Air ügyvezetője azt mondta a ch-avitation.com portál cikke szerint, hogy Hamburgba indítanának elsőként járatot, az északnyugat-iráni Tabriz városából. A félhivatalos Fars hírügynökségnek adott interjúban Mahmúd Sekarabi hozzátette: ha megkapják a további engedélyeket, akkor Brüsszel, Párizs, Köln/Bonn, Amszterdam és Stockholm is szerepel a terveikben.

A járatokat feltehetően a Qeshm Air A320-asai vagy A300-600R típusainak valamelyike repülné. A portál beszámolója emlékeztet arra is, hogy jövőre A330-asokat kaphat a légitársaság.

Az ügyvezető korábban azt nyilatkozta, hogy hat és nyolc éves kor közötti repülőgépeket lízingelnének.

Az Iránnal szembeni nemzetközi szankciók feloldását követően az ország kezd visszakapcsolódni a globális gazdaságba, állami vezetők mind az Airbustól, mind a Boeingtől több mint száz-száz repülőgépet rendeltek. Ezt kihasználva a Qeshm Air is venne repülőgépeket közvetlenül a gyártóktól. Koros flottájában jelenleg Fokker 50-esek, ARJ-85-ösök és -100-asok is közlekednek.

Hirdetés

Az Aviationiran.com helyi hírportál pedig a közelmúltban sorra arról adott hírt, hogy jelentős légitársaságok egymás után jelentik be járatindításaikat. A KLM, a Lufthansa-csoport több tagja, az Air India Express és a Korean Air is vagy bővíti meglévő, főleg teheráni járatait, vagy újraindítják a megszüntetett útvonalaikat, esetleg teljesen újakat nyitnak. Így nem csak az iráni főváros, hanem Siráz, Iszfahán és más fontos célállomások is visszakerülnek a nemzetközi térképre.

Az iráni nemzeti légitársaság egyik A300-asa. (Fotó: AIRportal.hu) | © AIRportal.hu

Az iráni nemzeti légitársaság egyik A300-asa. (Fotó: AIRportal.hu)

A fenti információkat rendre előre közlő, így jól értesültnek tűnő portál szerint az Iran Air a közeljövőben 19 európai gyártmányú repülőgépet kap.

Az Iran Air nemsokára 4 darab ATR-t, 5 darab A320-ast, 1 példányt az A321-esből, valamint 9 darab A330-ast vehet át
– írta most az Aviationiran.com az egyik twitter-üzenetében.

Ahogy arról már az AIRportal.hu is beszámolt, az Airbus a közelmúltban megkapta az első kontingensre az engedélyeket (a folyamat gyorsítása érdekében tagolják az ügyletet), de erről kevés részletet lehetett tudni.

Sötét felhők a Boeing üzlete fölött

Az amerikai gyártó, a Boeing is megállapodott az idén Iránnal, több mint száz repülőgépről. Korábban arról lehetett olvasni, hogy miután az exportengedélyt megkapta (az Airbusszal együtt), a finanszírozást is sikerül rendezni. Az AIRportal.hu is írt arról, hogy egy japán és egy amerikai bank együttműködésével oldanák meg a szállításokat, hiszen bár a gazdasági szankciók nagy részét feloldották Iránnal szemben, a pénzügyi korlátozások java még érvényben van, bár szándék van ezek megszüntetésére is, úgy tudni.

A USA Today című lap online kiadása azonban a napokban azt közölte:

a képviselőház egyik bizottsága a napokban tárgyal majd egy republikánus képviselő törvényjavaslatáról, amely véglegesen megtiltaná a Boeing 25 milliárd dollárosra becsült iráni ügyletének finanszírozását.

Az AIRportal.hu is megírta: néhány parlamenti tag aggódik amiatt, hogy amerikai pénzügyi manőverek történjenek a terrorizmus finanszírozásával vádolt Iránnal. Most a bizottság amúgy azt mérlegeli, miképp kerüljön egyáltalán a képviselőház elé a javaslat.

Koros Jumbók is közlekednek még az Iran Air flottájában. (Forrás: Facebook/Iran Air) | © AIRportal.hu

Koros Jumbók is közlekednek még az Iran Air flottájában. (Forrás: Facebook/Iran Air)

A cikk szerint kérdés, hogy a kormányváltás időszakában általánosan „béna kacsaként” működő törvényhozáson átmenne-e most ez a kezdeményezés. Valamint, hogy a szenátus nem blokkolja-e, illetve Obama elnök az utolsó intézkedései egyikeként nem vétózná-e meg, hiszen egyik fő arca az Iránnal való békülésnek.

Mindemellett az is felmerül, hogy van-e értelme a javaslatnak, ha például a fentebb említett japán közvetítéssel nyélbe üthető egy ilyen üzlet.

Kérdés az is, hogy a leendő elnök, Donald Trump hogyan viszonyul majd az ügyhöz. A cikk szerint korábban elítélte az iráni békemegállapodást. Mivel azonban az utóbbi napokban több kampányígéretétől elfordulni látszik, lehetséges, hogy nem lép az ügyben. A Flightglobal több cikke azonban azt írja, hogy bizonytalan közeljövő elé néz főleg az amerikai repülőgépipar, a Trump szándékai körüli homály miatt.

Hirdetés