Folyamatosan növekszik a budapesti repülőtér forgalma, átalakul a légikikötő, és rohamosan fejlődnek a légiforgalmi irányításban alkalmazott technológiák is. A változó környezetben biztosítani kell a légiforgalmi irányítók megfelelő képzését, valamint az utánpótlást is. A repülőtéri légiforgalmi irányító szolgálat előtt álló kihívásokról a részleg vezetője, Petrovai Anna beszélt az AIRportal.hu-nak.
Meghaladta a 122 ezret a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren le- és felszálló légi járművek száma 2019-ben, amely 6,5 százalékos növekedést jelent az előző évihez viszonyítva, és megközelíti a 2006-ban mért történelmi rekordot. A repülőtéri légiforgalmi irányító szolgálatnak a növekvő forgalom mellett is a legmagasabb szinten kell szavatolnia a repülésbiztonságot.
A torony munkatechnológiájába minden, a repülőtéren történő, munkaterületet érintő változást, új eljárásrendet be kell építeni, ezért folyamatos az egyeztetés a repülőtér üzemeltetőjével és a hatóságokkal. Ezek mellett a külső kockázati tényezők (pl. drónok, lehetséges jogellenes cselekmények) jelentős hatással vannak a légiforgalomra, így a szolgálat munkájára is – mondta Petrovai Anna.
A részlegvezető rendkívül sokrétű feladatai közé tartozik a repülőtéri légiforgalmi irányítás által használt rendszerek fejlesztéseinek stratégiai szintű tervezése, az új rendszerek fejlesztési igényeinek megfogalmazása, illetve ezek összefogása szakmai, irányítói oldalról.
Az elmúlt 4-5 év legnagyobb technikai fejlesztési projektje a távoli torony (remote tower) létrehozása volt, amely jelenleg a tartalék (contingency) szerepét tölti be a budapesti repülőtéren. Amennyiben ugyanis a ferihegyi toronyban bármilyen rendszer leáll, vagy onnan nem lehetséges az irányítás, akkor a szolgálat a távoli munkateremből biztosítható.
A remote-technológiát a világ számos pontján használják, a nagyobb repülőtereknél jellemzően tartalékmegoldásként, de a kis- és közepes forgalmú repülőtereknél akár a fizikai torony kiváltásaként is. A tartalék funkció kiépítéséhez a HungaroControl a világszerte egyre rohamosabban fejlődő, ún. remote-vizualizáción alapuló, high-tech megoldást választotta.
A távoli torony megoldást a cég úgy alakította ki, hogy a légiforgalmi irányítók döntően ugyanabban a környezetben tudjanak dolgozni, mint a hagyományos helyszínen. A legnagyobb különbség az, hogy a vizuális információ kameraképekről, egy videófalon és monitorokon keresztül jut el a légiforgalmi irányítókhoz. Ehhez természetesen hozzá kell szokni, az irányítóknak ebben a környezetben is megfelelően fel kell tudniuk építeni a helyzettudatosságukat (situational awareness). Az emberi agynak a valósághoz képest teljesen másképp kell összeraknia az információkat a videórendszeres megjelenítésnél.
Emiatt a remote technológia használatához plusz képzés szükséges, valamint erre jogosító, külön bejegyzés kerül az irányítók szakszolgálati engedélyébe. Az új irányítók a képzésük során a hagyományos toronyban történő irányításra kapnak szakszolgálati engedélyt, majd mintegy fél év önálló munkát és gyakorlatszerzést követően képezik tovább őket a távoli torony használatára – tette hozzá a részlegvezető.
Minden évben meghatározott óraszámot a remote toronyban kell ledolgozniuk a kollégáknak, hogy a szakszolgálati engedély ezen részét fenntartsák. Ennek érdekében a HunagroControl évi 40-45 alkalommal, 12 órás nappali szolgálat alatt használja a távoli tornyot, mert így biztosítható a teljes állomány számára a szükséges gyakorlati óraszám.
A távoli toronynál a következő stratégiai cél a videórendszer továbbfejlesztése, komplex és a jelenleginél jobb kamerahálózat kialakítása, a videóadatok feldolgozásánál a legújabb technológiák alkalmazása. A HungaroControl folyamatosan kutat a piacon az új, csúcstechnológiás megoldások és szoftverek után. A legfontosabb cél, hogy a kívánt minőségben belátható legyen a repülőtér teljes légtere (CTR), így ne legyen szükség semmilyen forgalmi korlátozásra a távoli toronyból történő szolgálat biztosítása esetén.
Petrovai Anna 2000-ben kezdett dolgozni Ferihegyen, tanulmányai befejezése és a GYES után az LRI információs csoportjában ismerkedett meg a légikikötővel, később pedig a repülőtér üzemirányító központjában (mai nevén AOCC) helyezkedett el. Tervei között szerepelt, hogy visszatér eredeti, tájrendező mérnöki szakmájához, azonban a sors közbeszólt.
Az LRI 2001-ben tornyos légiforgalmi irányító tanfolyamot hirdetett, amelyre jelentkezett és felvételt is nyert. A tanfolyamot 2001 októberében még az LRI égisze alatt kezdte, majd 2002-től már a különváló HungaroControlnál folytatta. A szakszolgálati engedélyt 2003 októberében szerezte meg, és kezdte meg munkáját a ferihegyi toronyban.
Légiforgalmi irányítói munkája mellett később részt vállalt az állomány elméleti képzésében, illetve a dolgozók teljesítményét és a csapatmunkát támogató úgynevezett TRM facilitatorként is tevékenykedett. Mivel az egyetemi tanulmányai révén nem álltak tőle távol a jogi szövegek, komoly részt vállalat a torony munkatechnológiájának kialakításában, a dokumentációk szövegezésében.
A torony akkori részlegvezetője 2011 elején előrelépett, ekkor merült fel, hogy megpályázza a munkakört, amelyet így 2011 májusa óta tölt be. Vezetői feladatai mellett természetesen fenntartja a légiforgalmi irányító szakszolgálati engedélyét is. Ez előírás a torony részlegvezetőjének, de közeli szakmai vezetőként fontosnak tartja, hogy benne éljen az irányítói közegben. Bár egyre több a vezetői és irodai feladat, enélkül nem tudná jól vezetni a területet.
Eközben természetesen a hagyományos toronyban is történtek rendszerfejlesztések, sőt több, a távoli toronyhoz kidolgozott megoldást is átemeltek. Az utóbbi időszakban lecserélték a teljes kommunikációs és a meteorológiai rendszert, valamint a gurítóradar adatfeldolgozó rendszerét is.
A következő négyéves időszak legnagyobb fejlesztési projektje az integrált toronyirányítási rendszer bevezetése. Ezt szintén a távoli torony indukálta, de természetesen alkalmazzák majd a hagyományos toronyban is. Ebbe minden, jelenleg különálló rendszert bevonnak, így csökkentik az irányítók előtt lévő képernyők és adatbeviteli eszközök számát is. Bár a rendszer komplexebb lesz, a specifikációknál arra törekednek, hogy a funkciók a lehető legegyszerűbben kezelhetők legyenek, és hogy az irányítókat a lehető legmagasabb szinten kiszolgáló, ergonomikus felületeket alakítsanak ki – hangsúlyozta a szakember.
Az integrált rendszer alkalmazása jelentősen növeli a repülésbiztonságot és csökkenti az irányítók munkaterhelését, mert az egyes funkciók könnyebben és szélesebb körben tudnak majd dolgozni a betöltött adatokkal.
Egy járat adatait csak egy helyre kell felvinni a rendszerbe, így csökken a hibák lehetősége. Egyes funkciók automatizálhatók, vagy bizonyos pontokon rendszer általi riasztások építhetők be (pl. ha egy légijármű eltér a számára kiadott gurulási útvonaltól). Mindez elősegíti azt, hogy az irányítóknak több ideje maradjon a forgalom követésére, felügyeletére.
Egy egyszerű példán keresztül szemléltetve: jelenleg, ha az irányító kiad egy futópályára kigurulási (line-up) engedélyt egy járatnak, azt jelölnie kell a repülési adatkezelő rendszerben, a világítástechnikánál a futópálya melletti „stop bar” lámpát le kell kapcsolnia a gép előtt, majd miután az felállt a pályára, újra aktiválnia kell. Az integrált rendszernél mindez egy mozzanatra csökkenthető: az irányító kiadja az engedélyt, ezt jelzi a rendszerben, amely a világítástechnikai modulban végrehajtja a lekapcsolást, és amikor a gurítóradartól érkező jel szerint a repülőgép átgurult a váróponton, automatikusan újra aktiválja a fényeket. Ehhez persze az szükséges, hogy ez a három, most teljesen különálló rendszer kommunikáljon egymással – mondta el Petrovai Anna.
A HungaroControl szakmailag nagyon jól felkészült és stratégiai szempontból jól tervező vállalat, így a repülőtéri légiforgalmi irányító szolgálat meg tud felelni a forgalom növekedéséből adódó kihívásoknak, az iparágban tapasztalható technológiai fejlődésnek. Mindehhez azonban elengedhetetlen egy nagyon magasan képzett állomány és az utánpótlás folyamatos biztosítása is. A részlegvezető felelős a meglévő irányítók felfrissítő képzéseiért, emellett az alapképzést sikeresen teljesítő, tornyos irányító hallgatók munkahelyi gyakorlati képzését is felügyeli.
A növekvő forgalom kezelése és a nyugdíjba vonuló kollégák pótlása érdekében 2020 őszén légiforgalmi irányító tanfolyam indul. A repülőtéri légiforgalmi irányító szolgálat nyolc hallgató felvételét tervezi. A HungaroControl figyelembe veszi a hallgatók preferenciáit annak eldöntésénél, hogy a felvett hallgatók közül kiből lesz tornyos és kiből radarirányító, ez azonban csak az alapképzést követően dől el 2021 januárjában.
Vedd kezedbe az irányítást, jelentkezz légiforgalmi irányítónak most!
Ha úgy érzed, ezt az állást neked találták ki, jelentkezz mielőbb, hogy a tiéd legyen a világ egyik legkülönlegesebb hivatása! Részletek itt!
