Megkezdte az egyeztetéseket az Irán elleni szankciókról a vállalatokkal Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter kedden, a kora esti órákban, miután Donald Trump amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomszerződésből, és aláírta azt a memorandumot, amellyel visszaállította az Irán elleni büntető intézkedéseket – számolt be az MTI.
A pénzügyminiszter sajtókonferencián hangsúlyozta: Donald Trump amerikai elnök a szankciók visszaállításával akarja elérni, hogy Irán új egyezményt kössön atomprogramjáról.
Mnuchin bejelentette: ezután nem engedélyezik a Boeing és az Airbus repülőgépgyártó cégeknek, hogy polgári repülőgépeket, vagy alkatrészeket adjanak el Iránnak.
A Boeing szóvivője, Gordon Johndroe kedden közölte: a cég, ahogyan eddig is, ezután is együttműködik a kormányzattal. Dennis Muilenburg, a Boeing vezérigazgatója a múlt hónapban arról nyilatkozott, hogy a cégnek nincs rendelésállománya Iránból.
Nyilatkozatát azután tette közzé, hogy 2018 elején kellett volna teljesítenie az Iránnal még 2016 decemberében kötött, 16,6 milliárd dollár értékű szerződés első szállításait.
Az Iran Air iráni nemzeti légitársaság 15 Boeing 777-es típusú repülőgépet és további alkatrészeket rendelt. Az idén esedékes három darab Boeing 777-átadást az amerikai gyártó már korábban elhalasztotta.
A több iráni légitársasággal szerződést kötő európai repülőgépgyártó Airbus kommunikációs vezetője, Rainer Ohler kedden délután úgy nyilatkozott: a cégnél egyelőre tanulmányozzák Washington döntését, és kell egy kis idő ahhoz, hogy „döntsenek azokról a lépésekről, amelyek a vállalati politikát összeegyeztetik a szankciós előírásokkal”.
Az amerikai pénzügyminisztérium rögtön azután tette közzé honlapján a szankciók újbóli érvénybe léptetéséről szóló közleményét, hogy Donald Trump elnök közölte döntését az atomalku felmondásáról.
A közlemény szerint a tárca 180 nap múlva a kőolaj-kereskedelemre vonatkozó szankciókat, 90 nap múlva pedig a polgári repülőgépek és alkatrészeik eladására vonatkozó büntető intézkedéseket lépteti életbe. Bevezeti továbbá a fémkereskedelemre az acél-, és szénexportra, valamit az alumínium-eladásokra vonatkozó korábbi szankciókat is. A 90 nap elteltével, augusztus 6-tól a minisztérium minden engedélyt visszavon, amely amerikai vállalatoknak lehetővé tette, hogy üzleti tárgyalásokat folytassanak Iránnal.
A Boeing eddig egyetlen repülőgépet sem szállított Iránnak a korábban megkötött nagy darabszámú megrendelésből, az Airbus pedig csak néhány repülőgépet adott át az Iran Air korábbi óriásrendeléséből, A321-es és A330-as típusokból. A francia-olasz ATR azonban már több regionális repülőgépet átadott a légitársaságnak.
Az exportengedélyek kiadásának csúszása és az egyezmény felmondása miatt az Iran Air nem tudja végrehajtani a flottamodernizációját és a géppark bővítését, így a korábban tervezett útvonalhálózat-bővítés is csúszik és elmaradhat. Feltehetően ennek áldozata a már március végétől tervezett, majd elhalasztott budapesti járatindítás is, mely ugyan a menetrendben még mindig szerepel, de nem indult el és hivatalos bejelentés sem történt.
Amennyiben a szankciók további szigorítására kerül sor, előfordulhat, hogy az iráni nemzeti légitársaság repülőgépei újra nem vételezhetnek üzemanyagot egyes nyugat-európai reptereken és vissza kell állítani a visszaúti technikai leszállásokat.