Az elmúlt egy év meghatározó volt a budapesti repülőtér életében; a Budapest Airport számos nagyszabású beruházást és olyan háttérfejlesztést hajtott végre, amelyeknek köszönhetően változatlanul magas biztonsági színvonal mellett gyorsabbá és kényelmesebbé vált a repülős utazás folyamata, illetve tovább erősödött a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér régiós jelentősége – adta hírül lapunkhoz eljuttatott közleményében a légikikötő üzemeltetője.
Az utóbbi 12 hónap a fejlesztésekről szólt a magyar főváros repülőterén, a Budapest Airport 100 millió eurót fordított különböző infrastrukturális, kapacitásbővítő, illetve digitális fejlesztésekre, újításokra – olvasható az üzemeltető friss közleményében. A cég szerint a mindezek érezhető emelkedést eredményeztek a szolgáltatások színvonalában, a visszajelzések az utasélmény folyamatos javulásáról tanúskodnak.
A beruházások a koronavírus légiközlekedésre gyakorolt negatív hatásai ellenére sem álltak le, sőt, a Budapest Airport több projekt megvalósítását – az alacsony utasforgalom miatt – előre hozta.
A repülőtér üzemeltetője az elmúlt 12 hónapban számos, az utasélményt jelentősen javító fejlesztést hajtott végre.
A közlemény kiemeli, hogy a Budapest Airport elkötelezett a repülőtér folyamatos és további fejlesztése mellett, aminek a fenntartható működésben és az utasélmény folyamatos emelésében jelentős szerepe van.
Infrastrukturális fejlesztések – Nagy projektek
Az elmúlt év három legnagyobb beruházása az infrastruktúrafejlesztés köré épült: idén elkészült az 1. móló és az új poggyászosztályozó csarnok, a tavalyi év végén pedig átadták a BUD Cargo City-t.
Június 23-án elkészült a repülőtér új, 11 500 négyzetméteres utasmólója, amelyet augusztus 12-én átadtak az utazóközönségnek. Az utasok immár gyönyörű, komfortos körülmények között, tágas és a járványügyi szempontoknak is teljes mértékben megfelelő környezetben tölthetik a repülés előtti várakozási időt, egy karnyújtásnyira a repülőgép-állóhelyektől. Az új móló rekordidő, 339 nap alatt készült el, a teljes egészében a Budapest Airport által finanszírozott beruházás értéke 33 millió euró (11,5 milliárd forint).
Júliusban befejeződött a külső poggyászosztályozó csarnok építése is, amely a SkyCourt épületben található csomagrendszer bővítését szolgálja.
A munkálatok a poggyásztechnológia kialakításával folytatódnak, hogy szeptember végétől már az új berendezések segítségével bővülhessen a csomagok osztályozása és vizsgálata. A csomagtechnológia kialakítását követően jelentősen növekszik a teljes poggyászrendszer kapacitása, több járat kiszolgálása történhet meg egy időben. A telepített rendszer számos elemét Magyarországon gyártották, így a projekt több szempontból is támogatja a nemzetgazdaságot.
Tavaly novemberben adták át az új légiáru-kezelő komplexumot; a Cargo City most már maximális fordulatszámon üzemel, Kelet-Közép Európa cargo kapujaként pedig a koronavírus elleni küzdelem során fontos stratégiai pontként szolgált. A légi teheráru-szállítási iparág számára professzionális környezetet és versenyképességet, a Budapest Airport és a magyar gazdaság számára pedig regionális iparági vezető szerepet jelenthet azáltal, hogy egy időben, egy helyen biztosítva a piaci szereplők együttműködését a cargo forgalom minden eddiginél hatékonyabb kiszolgálását teszi lehetővé.
A további fejlődést is megalapozza az új létesítmény, amelynek üzembehelyezésével a repülőtér teljes cargo kapacitása évi 250.000 tonnára emelkedik. A beruházás értéke eléri az 50 millió eurót.
2020-ban elkészült a 2. Terminálra vezető körforgalom is; a kétsávos turbókörforgalomnak köszönhetően biztonságosabb és gyorsabb a repülőtér közúti megközelítése. A körforgalmat úgy alakították ki, hogy a 2. Terminál jövőben növekvő utasforgalmát, illetve a Cargo City felé lekanyarodó teherforgalmat egyaránt hatékonyan kiszolgálja.
Terminálinfrastruktúra
A Budapest Airport az egyre elterjedtebb önkiszolgáló és automatizáló trendekkel lépést tartva a közelmúltban több olyan előremutató technikai fejlesztést is megvalósított, amelyek által az utasok önállóan végezhetik el például a poggyászfeladást és a beszállást.
A digitális fejlesztéseknek köszönhetően felgyorsult a repülőtéri áthaladás, a kiterjesztett utastájékoztató rendszerek segítségével pedig kiszámíthatóbbá vált az utazás. Az repülőtér-üzemeltető extra széles és tűéles, 4K felbontású utastájékoztató paneleket telepített a terminálokon, amelyek letisztult és átlátható módon mutatják a járatinformációkat.
Mostanra már 16 poggyászcímke-nyomtató kioszk érhető el a repülőtér 2B Termináljának indulócsarnokában, amelyek segítségével az utasok saját maguk, mindössze néhány pillanat alatt elvégezhetik a poggyászfeladást, a rendszerhez csatlakozó légitársaságok esetében, amelyek között megtalálható például a Wizzair is. A rendszer segítségével az utasok a (nyomtatott vagy elektronikus) beszállókártyán feltüntetett vonalkód beszkennelése után maguk nyomtathatják ki és helyezhetik el a feladni kívánt csomagon a poggyászcímkét.
Ezt követően az önkiszolgáló és automatizált feladópulton – a poggyászcímke beolvasását követően – egyszerűen feladható a poggyász. A berendezések telepítése most a 2A Terminálon folytatódik. Az önkiszolgáló megoldás összességében felgyorsítja a poggyászfeladási folyamatot, emellett minimalizálja a személyes érintkezést, ezáltal a járvány időszakában még biztonságosabbá teszi az utazást.
Szintén gördülékenyebbé teszi az ellenőrzés folyamatát, hogy egy új technológiának köszönhetően a nagyobb elektronikai eszközöket – például a laptopot vagy hajszárítót – már nem kell kivenni a kézipoggyászból, hiszen azok ellenőrzését az új szoftver e nélkül is precízen el tudja végezni. Európában csak néhány helyen létezik ez az újítás, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér élen jár ebben a fejlesztésben.
A tavalyi év második felében a Budapest Airport az ORFK-val közösen összesen 12 automata útlevél-ellenőrző kaput telepített a repülőtér termináljain, valamint forgalomba álltak a 2A Terminál beszállítókapuinak egy részénél az új automata beszállítókapuk is. Ez szintén gyorsabb áthaladást és kevesebb személyes érintkezést tesz lehetővé, ezáltal növelve a biztonságot az utazás során.
Kapacitásbővítő fejlesztések, megújult környezet
A Budapest Airport júniusban két új biztonsági ellenőrző folyosót adott át, ezzel összesen 18-ra növelte a terminálokon rendelkezésre álló utasbiztonsági csatornák számát. Ezzel a kapacitásbővítéssel a biztonsági ellenőrzést megelőző várakozási idő a legforgalmasabb időszakban is a nemzetközi sztenderdnek számító 15 perc alatt maradhat.
Az új folyosókat automata rendszerrel szerelték fel, ami lehetőséget ad a légiközlekedés-biztonság legfejlettebb kézipoggyász-röntgenezési módszere, a távoli átvizsgálás bevezetésére. Ebben az esetben a röntgenképek elemzése az ellenőrzőponttól távol, egy nyugodtabb, koncentrációt elősegítő környezetben történik.
Az utóbbi években átlagosan 70%-kal nőtt a mosdók kapacitása a repülőtéren: a SkyCourt galériaszintjén, az éttermeknél immár kétszer annyi mosdó áll rendelkezésre, mint korábban, és a 2A Terminálon 2016-ig lezajlott kapacitásbővítések után a 2B Terminál érkezőcsarnokában is megújulnak a vizesblokkok – itt a munkálatok befejeztével háromszoros mosdókapacitás áll majd rendelkezésre.
A repülőtér-üzemeltető az alacsonyabb utasforgalom időszakát is a repülőtéri környezet folyamatos fejlesztésére fordította. Megújult a közúti előtér, a terminálépület előtti, parkolásra, illetve ki-és beszállásra szolgáló terület.
A T2A indulócsarnoka új padlóburkolatot kapott, melynek világos színe letisztult, egyszerű, jól átlátható térélményt kölcsönöz. A Business és a Terminál Parkolót a terminállal összekötő sétány teljesen megújult; a fejlesztések tájrendezést és az időjárás elleni védelmet is magukban foglalták. A repülőtéri futópályák és forgalmasabb gurulóutak is felújításon estek át, így biztosítva a repülésbiztonság fenntartását.
A B móló melletti gurulóút megerősített szerkezettel készült; erre a szélestörzsű repülőgépek visszatérésekor, remélhetőleg hamarosan lesz szükség. A munkák során a korábbi, feltört betonrétegeket építőanyagként, stabilizáló cölöpökben újra hasznosították, ezáltal jelentősen csökkentve az anyagszükségletet és az építési hulladék mennyiségét.
