A szűk üzemelés egész nyáron át tart, az összesített 763 gépes flottából 100 példányt végleg kivonnak, és 2023-ban is kisebb kereslet lesz a járvány előtti szinthez képest – ez szerepel Carsten Spohr Lufthansa-vezér jövő heti beszédében, amelyet a cég már most nyilvánosságra hozott. Eközben piaci hírek alapján a német állam 25 százalékos részesedést szerezhet a vállalatban a több milliárd eurós segélyért cserébe.
Május 5-én tartja éves közgyűlését a Lufthansa-csoport, a járványhelyzet miatt virtuálisan, online közvetítésben. De már most nyilvánosságra hozták Carsten Spohr cégvezető beszédét, amelyet az eseményen mond majd, erről a Flightglobal is hírt adott.
A vezérigazgató közölte: arra készülnek, hogy egész nyáron át visszafogott lesz a működés, a flotta java a földön marad, és csak ősszel kezdődhet el a rendes újraindulás.
A szakember hangsúlyozta: mostanra a korábbi utasforgalmuk 1 százaléka maradt meg, mintegy 65 nap alatt a légiközlekedés a 65 évvel ezelőtti szintre esett vissza, soha nem látott válság jeleit lehet tapasztalni.
A jelenleg csoportszinten 763 repülőgépet számláló flottából mintegy 700 a földön áll. Száz példányt végleg kivonnak majd, az új példányokra szóló megrendeléseket pedig újratárgyalják, az átvételek későbbre halasztásáért.
Mint megírtuk, a végleg, vagy hosszú távra kivont gépek között főleg régebbi négyhajtóművesek, így Boeing 747-esek és Airbus A340-esek vannak a Lufthansánál, illetve A380-asok.
Arról már korábban is érkeztek hírek, hogy a Germanwings hamarabb megszűnik, és most Spohr meg is erősítette: két évvel a tervezett időpont előtt felszámolják, a Eurowings áramvonalasítása jegyében. Emellett, bár most négy cég teljesíti a diszkont márka hosszú távú járatait, a jövőben ezt a feladatot egyetlen társaság viszi majd.
A Lufthansa-csoport átalakításával 10 légitársaság működhet tovább Spohr szerint, bár nem nevesítette meg ezeket. De hangsúlyozta, hogy megszorítás vár minden leánycégre, az előírt költségmegtakarítás a korábbi duplája, 2-4 százalék lesz. Korábban már közölték, hogy az első negyedévben 1,2 milliárd eurós üzemi veszteséget hozott össze a csoport, most Spohr azt mondta, a második három hónap ennél is rosszabb lesz.
A flotta és járathálózat karcsúsítása miatt mintegy 10 000 munkahely válhat feleslegessé csoport szinten, és bár Spohr szerint nem kizárhatók az elbocsátások, igyekeznek például részmunkaidős megoldásokkal minél kevesebb embert kirúgni.
Nagyon lassú felívelésre számít a Lufthansa: az „új piaci egyensúly” 2023-ra érkezhet el, de ez alacsonyabb forgalmat jelent majd, mint a járvány előtt, mert meg fognak változni az utazási szokások, és nem lesz olyan dinamikus a bővülés, mint eddig.
Az állami segítségekről elmondta: a bázisországokban, így Belgiumban, Svájcban, Ausztriában és Németországban is folytatják a tárgyalásokat a kormányzati támogatásokról.
Ezzel kapcsolatban háttérinfót közölt a Der Spiegel: a lap az Aero.de szerint úgy tudja, Németország a komoly eurómilliárdokért cserébe tulajdoni hányadot szerezne a cégben.
A hírek szerint a német állam 9-11 milliárd euróval segítene a Lufthansán, ebből 5,5 milliárdért mintegy 25 százalékos részesedést kapna.
Nagyjából 3,5 milliárd eurót az állami KfW bank adna kölcsönként, kormányzati garanciával. Ismeretes, a Lufthansa nem holdingként működik (ellentétben mondjuk az IAG-csoporttal), tehát nincs ernyőcég, hanem a „fő” részvénytársaság (Deutsche Lufthansa AG) leánya a többi vállalat.
A héten egyébként a svájci állami segítség is megérkezett: a Lufthansa tájékoztatása szerint 1,5 milliárd euró értékű hitelgaranciát biztosít az alpesi ország kormánya a Swiss-nek és az Edelweiss-nek.
