Az egyik legnagyobb növekedést könyvelhette el a bécsi Schwechat Nemzetközi Repülőtér az európai repülőterek között a low-cost légitársaságok által megnyitott, új útvonalak tekintetében az elmúlt hónapokban. A diszkontok térhódítása mintegy hat évvel később érkezett meg Bécsbe, mint Budapestre. Úgy tűnik, hogy az osztrák repülőtér vezetése immár határozottan szeretné kivenni a részét a low-costok generálta növekedésből.
Az osztrák főváros repülőterén számos diszkont légitársaság lépett piacra az Air Berlin tavalyi csődje óta. A bécsi repülőtér 4,86 millió utast kezelt 2018 első negyedévében, amely 6,6%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest.
A növekedés hátterében a diszkont légitársaságok új járatai állnak – Julian Jäger, a repülőtér-üzemeltető cég igazgatósági tagja ATW Online-nak adott nyilatkozata szerint.
A repülőtér hamar kiheverte az Air Berlin, és annak osztrák leányvállalata, a NIKI csődjét, melyek anno a reptér forgalmának 20%-át adták.
A legtöbb új útvonalat a Lufthansa-csoport diszkont cége, az Eurowings és az osztrák leányvállalatot indító, angol easyJet nyitotta, valamint az IAG-hez tartozó Vueling is erősítette jelenlétét a reptéren (sőt utóbbi hamarosan osztrák leányvállalatot is alapít), de járatokat nyitott a Volotea is.
Agresszív piaci jelenlétre lehet számítani az egykori airbelin-leány, Niki utód Laudamotion részéről is, mely az ír Ryanair előretolt hadállásaként száll(t) be az osztrák (+nyugat-magyarországi és szlovák) utasokért folyó versenybe. A cég a nyári időszakban többségében nyaraló járatokkal, 4 géppel, ősztől pedig a nagyobb európai városokat Béccsel összekötő járataival, már nyolc Schwechaton állomásozó géppel küzd az utasokért.
A magyar hátterű Wizz Air tavasszal jelentette be a júniusra tervezett bécsi bázisnyitását és azóta több alkalommal jelentett újabb útvonalakat, ambiciózus bővítést Schwechatról, ahol 2019 tavaszától már öt gépet állomásoztat az ultra low-cost cég. Hivatalosan nem mondták ki, de a gyengébben teljesítő prágai bázis gyors bezárására is a bécsi terjeszkedés érdekében kerülhetett sor.
Annak ellenére, hogy az osztrák nemzeti légitársaság, a Lufthansa-leányként működő (az utóbbi hónapok munkaügyi konfliktusai, valamint a hosszú távú flotta jövőjének kérdésessé válása tekintetben inkább mostoha anya-leány kapcsolatban lévő) Austrian is sűrített több járaton és néhány hosszú távú útvonalat is (újra)nyitott, egyértelműen kimondható, hogy
a növekedés motorjává a diszkontok váltak a bécsi reptéren.
A diszkont légitársaságok piaci részesedése a repülőtér forgalmából 17%-ról húszra növekedett és még az idei évben eléri piacrészük a 25%-ot, a tavaly 24,4 millió utast kezelő reptéren.
Összehasonlításul a CAPA egy korábbi elemzése szerint a budapesti repülőtér forgalmát 60%-ban uralják a fapadosok a felkínált üléskapacitást tekintve (2018 július végi legforgalmasabb hét menetrendi adatai szerint).
Ezzel Budapest a legnagyobb low-cost repülőtérnek tekinthető ma a közép-európai régióban.
A tavaly közel 13,1 millió utast kezelő budapesti repülőtér a bécsinél jóval nagyobb arányban tudta növelni utasainak a számát az első negyedévben, Ferihegy az európai viszonylatban is kiemelkedő 17%-os növekedést regisztrált.
A Budapesten felkínált ülőhely-kapacitás 31,6%-át a Wizz Air, 14,7%-át a Ryanair adja, a Wizz Air 18%-kal, a pedig Ryanair 33,6%-kal kíál több ülőhelyet a július végi hét adatai alapján tavalyhoz képest, azaz az idén piacra lépő LOT tengeren túli járatai adta többletkapacitást nem tekintve (mivel tavaly ilyenkor csak a varsói járatok voltak) a két ultrafapados a növekedés motorja Ferihegyen.
Jäger szerint annak ellenére, hogy a diszkont légitársaságok európai térhódítása több éves késéssel érkezett meg Bécsbe, a repülőtér hatalmas növekedési lehetőségeket lát az osztrák piacon ebben a szegmensben. A repülőtér pedig immár tudatosan „rá is repül” erre a forgalomra.
A Reutersnek is nyilatkozó Jäger elmondta, hogy a repülőtér új ösztönző és kedvezményrendszert vezetett be, amely a low-cost légitársaságok körében nagyon jó fogadtatásra talált. A repülőtéren megjelenő, új légitársaságok, vagy a már ott üzemelő cégek az új útvonalak megnyitásáért jelentős kedvezményeket kaphatnak a repülőtérnek fizetendő díjakból – ilyen rendszert alkalmaz évek óta a Budapest Airport is. Az üzemeltető azzal tisztában van, hogy ez a rendszer a repülőtér egy utasra eső bevételét csökkenti, azonban stabil növekedést biztosít a légikikötő számára.
Az utóbbi időszak fejlődését tekintve (járatnyitások, bázisnyitások) érezhető, hogy a fejlődés következő lépcsőjéhez adottak a gazdasági, üzleti, infrastrukturális, hatósági, szabályzói, stb. feltételek. Nem véletlenül alapított/alapít osztrák leánycégeket az easyJet (a Brexit miatt, de Ausztriát választotta), és a Vueling, illetve szerezte meg trójai csellel a Ryanair a Laudamotiont.
Az osztrák leányvállalatot létrehozó Vuelinget is irányító IAG-holding vezetője, Wilie Walsh korábban kilátásba helyezte, hogy a csoporthoz tartozó, hosszú távú járatokat üzemeltető spanyol diszkont cég, a LEVEL Bécsből is indítana járatokat.
A repülőtér tárgyalásokat folytat a Singapore Airlines low-cost leányvállalatával, a Scoottal egy Szingapúr – Bécs közvetlen járat megnyitásáról. A Dreamlinerekkel hosszú távú diszkont járatokat üzemeltető cégnél – korábbi információk szerint – a Budapest Airport vezetői is lobbiznak egy Szingapúr – Budapest útvonalért.
Kíváncsian figyeljük, hogy a szingapúri low-cost melyik repteret részesíti előnyben és, hogy Bécs késői ébredése „fapados fronton” milyen hatással lesz Ferihegy régiós elsőségére a – kapacitásait jellemzően rendkívül gyorsan és dinamikusan a nagyobb profitot ígérő piacokra áthelyező – diszkont forgalom szempontjából a következő néhány évben.
