A transzatlanti és további ázsiai járatok újraindítása mellett számos európai úti cél a kínálatba történő visszatérésén dolgozik a Budapest Airport, a vállalat új vezérigazgatója, Kam Jandu az utasszám növelését, valamint a minőség megtartása érdekében a repülőtéri infrastruktúra fejlesztését sorolta legfőbb céljai közé.
Az Aviation Week szaklapnak adott exkluzív interjújában vázolta fel az előtte álló legfontosabb kihívásokat Kam Jandu, a Budapest Airport május elején kinevezett új vezérigazgatója.
A korábban a budapesti repülőtér kereskedelmi vezérigazgató-helyetteseként dolgozó szakember kijelentette: „A hajó iránya stabil”, arra utalva, hogy az előző vezérigazgató, Chris Dinsdale idején meghatározott stratégiai irányok mentén képzeli el a repülőtér további fejlesztését.
Hozzátette, hogy vezérigazgatóként a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről elérhető útvonalak bővítése és a forgalom növekedése mellett a fenntarthatósági célok teljesítését és a repülőtéri infrastruktúra fejlesztését tartja legfőbb feladatának. Utóbbira a minőség fenntartása érdekében is nagy szükség van.
Emellett kiemelte, hogy vezérigazgatóként a dolgozók motiválására kíván összpontosítani.
Tájékoztatása szerint a bővülés fókuszában jelenleg a hosszútávú járatok állnak. A világjárvány előtt Torontóval, New Yorkkal, Chicagóval és Philadelphiával volt közvetlen transzatlanti légi összeköttetése Budapestnek, és ezeket nagyon szeretnék visszaépíteni.
A másik irányban, az ázsiai célpontok felé a Budapest Airport járvány előtt elérhető kínálatának visszatérése erős volt, ugyanakkor Kam Jandu hangsúlyozta: három célállomás van jelenleg Kínában (Peking, Sanghaj, Csungking), de szeretnék újra elérhetővé tenni azt az öt várost, amely a járvány előtt is megvolt. “Határozottan látjuk, hogy erős a kereslet a hosszútávú járatok iránt, különösen, hogy ezek jól illeszthetők a létesítmények csúcsidőn kívüli használatához” – teszi hozzá.
A Budapest Airport emellett Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is igyekszik bővíteni az elérhető lehetőségeket.
Jandu csapata aktívan dolgozik a Lyonba, Bordeaux-ba, Toulouse-ba, Glasgow-ba és Newcastle-be irányuló útvonalak elindításán. A Brexit okozta kihívások ellenére az Egyesült Királyság továbbra is a Budapest Airport legnagyobb piaca, ahol a forgalom fellendülőben van, de még nem érte el a 2019-es szintet.
A vezérigazgató másik fontos feladatának nevezte az infrastruktúra fejlesztését, a 2012-ben bezárt 1-es terminál a tervek szerint 2026-ban, egy korszerű, az utasok beszállítását szolgáló móló megépítése után ismét üzembe áll. Ez a 3-as terminál megnyitása előtt biztosítja majd a szükséges kapacitást, utóbbi első üteme a tervek szerint 2030-ban nyílik meg a 2-es terminál mellett.
Jandu hozzátette, hogy az 1-es terminál újranyitása nem tekinthető átmeneti megoldásnak:
“Több mint 100 millió eurót költünk arra, hogy az 1-es terminált újra életre keltsük, hogy évente több mint négymillió utast szolgáljon ki, szemben a bezárás előtti kettővel – így szükség esetén hosszabb élettartammal rendelkezik majd, még a 3-as terminál megnyitása után is”.
