A MALÉV Repülőklub 1978. óta az ország egyik méltán leghíresebb, legpatinásabb repülőklubjaként üzemelteti a kékorrúakból álló „flottáját”. Mivel foglalkozik a klub, milyen nehézségekkel, kihívásokkal szembesülnek a Malév megszűnését követően és marad-e Dunakeszin a klub? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Nagy László a Malév Repülőklub részéről.
Mikor és hogyan alakult meg a repülőklub, mik voltak az akkori célok?
A MALÉV Repülőklub 1978-ban alakult, a KIM jogutódjaként. Ebben az időszakban nem volt arra lehetőség, hogy új klubot lehessen létrehozni, így amikor a MALÉV vezetésében megfogalmazódott az igény, hogy dolgozói számára saját repülőklubot hozzanak létre, akkor egy már működő, de éppen nem támogatott egyesületet kerestek. A Könnyűipari Minisztérium éppen ki akart szállni ebből a műfajból, így kapóra jött az ötlet, hogy vegyék át a technikát, és a tagokat, majd gyűjtsék össze az ország különböző pontján sportrepülő MALÉV dolgozókat. Pár éven belül sikerült véghezvinni a kitűzött célt. Dr. Fülöp András, akkori főpilóta kapta meg, és vitte sikerre a feladatot. A klub a MALÉV névhez híven, hamarosan az ország legnagyobb és legeredményesebb repülőklubjává vált.
Mivel foglalkozik ma a repülőklub, mit tud nyújtani a repülő-és az érdeklődő embereknek?
A közforgalmi repülés alapja a megfelelő szakmai felkészültség, és a repülés iránt érzett alázat. A felkészültséghez főként a motoros repülést tekintik. A vitorlázás nem feltétel, de nagyon jó alapokat ad. Bizonyítják ezt olyan pilótáink, mint Gulyás György vitorlázórepülő Világbajnok, Hegedűs László Világrekorder, de számos Nemzeti Bajnokot is tudnék említeni a MALÉV Repülőklub soraiból, Csordás Tamás, Gurály Béla, Halász László, Korom Attila. Itt érti meg igazán az ember, hogy mit értünk repülés iránti alázaton, és mit értünk csapaton, csapatmunkán.
Egyetlen gép sem tud felszállni, jól szervezett csapat nélkül. Még a Világbajnok sem. A teljesítményrepülés, a versenyzés, pedig tudásunk csiszolásának, finomításának legjobb módja. Ezt természetesen a motoros repülés területén is alkalmazzuk. A rallyrepülés igazán magas szintjét mutatva többszörös Nemzeti Bajnok, és év sportolója címmel kitüntetett tagjainkkal. Az utóbbi évek talán legszebb példája a felkészülésnek Muráti Judit, aki 4 évnyi repülő múlttal a háta mögött, 2011. évben Rallyrepülő Nemzeti Bajnok, és év sportolója lett, Nemes Sándor navigátoraként. Nemes Sándor, vagy, ahogy mindenki ismeri, Süni, éppen utánpótlás nevelést szervez, a repülésnek ezen a terén.
Ha már utánpótlás nevelésről beszélünk, akkor feltétlenül ki kell emelnem a képzéseket. Kezdetekben főként a MALÉV számára folytak a képzések, átképzések, ismeretbővítő tanfolyamok. Mellette pedig a vitorlázórepülés oktatása volt a fő szempont. Idővel azonban a motoros képzések is felerősödtek. A kétezres évek közepétől már jól ismert szlogennel „A Góbétól a Boeingig” folytak az oktatások, minden területen. Az FCL bevezetésével pedig megszereztük, és alkalmaztuk is az uniós normáknak megfelelő képzési engedélyeket. Ma az egyszerű vitorlázógép vezetésétől kezdve a légitársasági felvételiig minden szinten lehet tanulni a MALÉV Repülőklubban.
Ha valaki pedig nem akarja megtanulni, csak élvezni szeretné a repülés szépségeit, akkor számára sétarepülést kínálunk vitorlázó és motoros repülőgépeken egyaránt.
Az idei kezdők is szorgosan gyártják az iskolaköröket Dunakeszi felett a Góbékkal. (HA-5561) – Fotó: Valastyán Máté (matepilot)
A MALÉV Repülőklub hosszú évtizedek óta Dunakeszin üzemel, de az elmúlt időszakban úgy látszik megszaporodtak a problémák, több alkalommal is hallani lehetett róla, hogy leállt a repülés. Jelenleg napi szinten kapjuk a képeket Dunakesziről, amelyek arról tanúskodnak, a problémák talán megoldódtak. Mi a jelenlegi álláspont?
A MALÉV Repülőklub és elődje a KIM évtizedek óta Dunakesziről repül. Van olyan oktatónk, aki 1957-ben kezdett repülni Dunakeszi repülőterén. A vitorlázó válogatott bázisa is ez a repülőtér volt emberemlékezet óta. Így a MALÉV Repülőklub és Dunakeszi összetartozó fogalmak. Pilótáink, sportolóink és növendékeink ebből a régióból kerülnek ki. Pest Északi kerületei és Pest megye környező településeiről is ezt a repülőteret választják a repülés szerelmesei. Jelenleg van némi polémia az üzemben tartás, a hosszú távú fennmaradás kérdéskörében. A város vezetése többször biztosított minket és a város lakosait is a repülőtér megmaradásáról.
Többen szorgalmazzák a MalévRK elköltöztetését. Mit jelent ez a repülőtér, a klub számára, miért ragaszkodnak a tagok és a repülőtéren dolgozók ennyire ehhez a területhez?
Az elköltözés önmagában sem egyszerű, hiszen az ország legnagyobb repülőklubjáról van szó. A géppark és a személyi állomány is jelentős. Ezen felül az elmúlt évtizedekben a tagság összenőtt a repülőtérrel. Aki csak egy képzésen, vagy képzési cikluson vesz részt az nem biztos, hogy érzi ezt, de 140 fő olyan tagunk is van, akik életük egy részét itt élték. Szabadidejükben nem a telekre jártak, hanem a repülőtéren nyírták a füvet, festették a szegélyt, építették, vagy újították a klubházat, a hangárt, vagy a tartották karban a repüléshez szükséges technikát. Az elmúlt években ezt még azzal a tudattal is tették, hogy nem biztos, hogy a sajátunkat építik, illetve hosszútávon használhatjuk azt, amit éppen a családtól elcsent órákban létrehoznak. Titkon persze bízva abban, hogy a család valamely tagja követheti itt a példákat, mint ahogy évtizedeken, generációkon át tették ezt elődeink. Amikor a nagypapa könnyes szemmel követi a „kis unoka” első egyedül repülését a starton. Azokat a pillanatokat nagyon nehéz szavakba önteni.
2012.02.03-án a Malév, hazánk nemzeti légitársasága beszüntette a működését. Hogyan érintette ez a repülőklub életét, kihatással van a kisgépes repülésre a vállalat csődje?
A MALÉV privatizációja után a repülőklub is önállósult. Az elmúlt 5 évben már nem fogta az anyavállalat a klub kezét. Így mondhatnánk, hogy a cég leállása nem érint minket szervesen. A vitorlázórepülést illetően ez majdnem teljesen igaz is. A motoros képzések némileg visszaestek, ami természetes, hiszen csökkent a vonzerő. Kiszámíthatatlanabb jelenleg a pilóta szakma. Pár év mire ez kisimul, de mint ahogyan azt repüléselméletből megtanulhattuk a szárny mögött keletkező örvényben cikázó levegőrészecskék útja, rövid időn belül rendezetté válik. Egy, két, három év? Ez még kérdés, mint ahogy az is, hogy lesz-e, és ha igen milyen nagyságú a MALÉV helyét átvevő légitársaság. A klubban tanító, nagy tapasztalatú oktatók sora kissé biztosan átalakul. Lesz, aki külföldön vállal munkát, így kevesebbet, vagy egyáltalán nem számíthatunk rá. Van azonban olyan is, aki nem akar máshol repülni. Rájuk viszont többet építhetünk.
Mik a kilátások a MALÉV Repülőklub számára? Biztosan vannak célok, tervek a jövőre nézve?
Többen próbálják kongatni a vészharangot. Utalnak a vállalat leállására, és a bázisrepülőterünk jelenlegi bizonytalan helyzetére. Valójában pedig van egy nagyon erős tagságunk. Repülni vágyó fiatalok, és tudásukat átadó idősebbek. Elég csak a 2011. évi nagyon sikeresen lebonyolított Rally EB-re, vagy a hétvégén lezajlott Pelikán Kupára tekintenünk, ahol Magyarországon egyedülálló módon, egy Világbajnok tanította a távrepülni vágyó fiatalokat. A többszörös Nemzeti Bajnok Nemes Sándor pedig Rallyrepülő kurzust szervez. Európa, de Világszerte is kevés hasonlót találni.
A képzéseket illetően pedig elmondhatjuk, hogy vitorlázórepülésben a számok hasonlóak a korábbi átlaghoz. A motoros vonal talán most még visszaesést mutat, de a megkereséseket illetően hosszabb távon inkább fellendülés kódolható.
A vezetőség pedig minden erejét latba vetve dolgozik a reptér ügyének megnyugtató megoldásán.
Köszönjük a válaszokat Nagy Lászlónak!
Életkép Dunakesziről a nyári naplementében – Fotó: Kovács Gábor (Dödi)
Fotók:
Kovács Gábor (Dödi)
Valastyán Máté (matepilot)
