Többségi tulajdont szerezne a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cégben a magyar állam – értesült a Magyar Nemzet.
Frissítés: Az Innovációs és Technológiai Minisztérium később közölte, hogy a kormány döntése alapján tárgyalások kezdődhetnek az üzemeltető cég többségi tulajdonrészének megszerzéséről, a meginduló folyamat koordinációjáért Palkovics László felel.
A lap szerint tárgyalások indulhatnak arról, hogy a hazai közlekedési infrastruktúra egyik legfontosabb, a gazdaságfejlesztés és a turizmus szempontjából is stratégiai jelentőségű, 2005-ben privatizált eleme, a budapesti légikikötő újból magyar kézbe kerüljön.
Iparági forrásokra hivatkozva a cikk azt írja, hogy a többségi tulajdon megszerzésének az előkészítését Palkovics László, az innovációs tárca vezetője kapta feladatként.
Amint arról beszámoltunk, tavaly októberben a Bloomberg hírügynökség meg nem nevezett informátorokra hivatkozva azt írta, hogy a magyar kormányhoz közeli befektetők konzorciuma ajánlatot tett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt-re. Később a kéretlen ajánlatot beadó konzorcium vezetője, Jellinek Dániel, az ingatlanbefektetésekkel foglalkozó Indotek Csoport vezérigazgatója megerősítette, hogy amerikai és magyar partnerekkel, köztük a Mol Nyrt-vel folytattak tárgyalásokat a repülőtér üzemeltetőjének felvásárlásáról. A Budapest Airport tulajdonosai az ajánlatról szóló hírekre úgy reagáltak a médiában, hogy hosszú távon elkötelezettek a repülőtér üzemeltetése mellett, az ajánlatot fontolóra sem vették.
A magyar kormány az elmúlt években többször kinyilvánította, hogy a repülőtér privatizációja elhibázott döntés volt, 2019-ben több kormányzati kritika is érte a Budapest Airportot a Ferihegyen uralkodó állapotok, elsősorban a fapados járatok által használt “bádogterminál” miatt. A repülőtér üzemeltetőjénél történt menedzsmentváltást követően, valamint az elmúlt időszakban elkészült fejlesztések és az elmúlt két évben 167 millió euró értékben megvalósított beruházások eredményeként a nyílt támadások megszűntek, párbeszéd kezdődött az üzemeltető és a kormány között a repülőtér további fejlesztéseiről.
Idén márciusban újabb vezetőváltás történt a Budapest Airport élén, a korábbi pénzügyi igazgató és vezérigazgató-helyettes, Chris Dinsdale vette át a vezérigazgatói posztot a céget alig több mint másfél évig irányító Dr. Rolf Schnitzlertől.
A koronavírus-járvány miatt a budapesti repülőtér forgalma is jelentősen visszaesett, valamint az üzemeltető bevételei is jelentősen csökkentek, emiatt tavaly két lépcsőben jelentett be létszámleépítést a vállalat.
A budapesti repülőtér üzemeltetési jogát 2005-ben adta el koncessziós szerződés keretében 75 évre a Gyurcsány Ferenc vezette kormány, az állami kézben maradt 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagot pedig már az Orbán-kormány értékesítette 2011-ben, érvényesítve a korábbi szerződésben lévő opciót. Ezt akkor azzal indokolta a kormány, hogy a 25 százalék plusz egy szavazat nem biztosított beleszólást a reptér vezetésébe.
A Budapest Airport kezdetben brit, majd német szakmai befektetők irányítása alatt működött, majd 2013-ban a Hochtief cég reptérüzemeltető ágazatának eladását követően kanadai pénzügyi befektetők többségi tulajdonába került.
A Budapest Airport Zrt. részvényeinek 55,44 százaléka a német bejegyzésű AviAlliance, 23,33 százaléka a Malton (A szingapúri állami GIC befektetési alap leányvállalata), 21,23 százaléka pedig a Caisse de dépôt et placement du Québec kanadai nyugdíjalap kezében van. Az AviAlliance düsseldorfi székhelyű, több repteret, vagy reptéri résztulajdont menedzselő vállalat (korábbi nevén Hochtief Airport), amely a szintén kanadai, Public Sector Pension Investment Board (PSP Investments) nyugdíjalap tulajdona.
A repülőtér üzemeltetőjének legfrissebb fejlesztési terveiről bővebben a Chris Dinsdale vezérigazgatóval készült interjúnkban olvashatsz!
