Egyszerűbb kártérítési folyamat késéseknél-járattörléseknél, a jegyárakat kézipoggyásszal együtt kell feltüntetni, a gyermekek és segítséget igénylők ingyen kapnak a kísérőjük melletti helyet, ugyanakkor a légitársaságoknak is jut néhány könnyítést – ezt ígéri a várhatóan nemsokára életbe lépő új EU-s szabályozás, amit viszont az IATA kifogásol.
Egyezségre jutott az Európai Parlament (EP) és az Európai Unió Tanácsa, így ha a következő hetekben mindkét testület megszavazza, majd az EP is végleg jóváhagyja, életbe lép az uniós légiutasok jogairól szóló új rendelet, amely a híres EU261-et (261/2004/EK rendelet) váltja, több mint egy évtizedes egyeztetések végeztével.
Az EP közleménye szerint a parlament tárgyalói ellenálltak azon ötleteknek, amelyek gyengítették volna az utasjogokat. Mint ismert, a légitársaságok jelentősen nagyobb késéseknél húzták volna meg a határt, de az elfogadott javaslat szerint változatlanul a három órát meghaladó késések, illetve járattörlés vagy megtagadott beszállás esetén fog járni a sávos kártérítés. Ez továbbra is 250 euró lesz 1500 km-nél rövidebb utaknál, 400 euró az 1500-3500 km közöttieknél, és 600 az ezt meghaladóknál.
A légitársaságok viszont a leghosszabb utaknál felére csökkenthetik a kártérítési összeget, ha olyan alternatív eljutási lehetőséget biztosítanak, amellyel az eredeti járathoz képest kevesebb mint 4 órás késéssel ér célba az utas.
Emellett bevezetnek egy nyílt listát is az úgynevezett rendkívüli körülményekről, amelyek vis maior helyzetként a kártérítés alól mentesítik a fuvarozókat: ilyen lesz például a légiforgalmi irányítók vagy földi kiszolgálók munkabeszüntetése, a kedvezőtlen időjárás, egy rendbontó utas stb.
Azonban 2 óránként frissítőt, 3 óra után ételt kell biztosítaniuk az utasaiknak, hosszú várakozás esetén pedig ha szükséges, szállást is.
Az új szabályok szerint a légitársaságoknak a járat befejezését követő négy napon belül elektronikus úton tájékoztatniuk kell a késést vagy járattörlést elszenvedő utasokat a kártérítési igény benyújtásának módjáról, és ehhez nem követelhetnek meg felhasználói fiókot vagy speciális alkalmazást.
Az utasoknak kilenc hónapjuk lesz a kérelem benyújtására, míg a légitársaságoknak 30 napon belül ki kell fizetniük a kártérítést, vagy meg kell indokolniuk annak elutasítását, és tájékoztatást kell adniuk a panasztételi lehetőségekről.
Arról is rendelkezik a javaslat, hogy a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű utasok kártérítésre, átfoglalásra és segítségnyújtásra jogosultak, ha azért maradnak le a járatukról, mert a repülőtér nem biztosította számukra időben a szükséges támogatást. Emellett a légitársaságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a 14 év alatti gyermekek és kísérőjük felár nélkül egymás mellett ülhessenek, és ugyanez a jog megilleti a fogyatékkal élő, csökkent mozgásképességű utasokat, valamint a várandós nőket is.
A kézipoggyászok ügyében a szabály kimondja, hogy az utasok egy személyes tárgyat, például egy kis táskát vagy hátizsákot díjmentesen a fedélzetre vihetnek, emellett a repülőjegyek árai átláthatóbbá válnak e téren, mert
a légitársaságoknak (és a közvetítő vagy keresőportáloknak) már a foglalás kezdetén fel kell tüntetniük a kézipoggyászt is tartalmazó teljes viteldíjat.
Azonban kedvezőbb árú jegyeket is publikálhatnak azok számára, akik önként kézipoggyász nélkül utaznak. Emellett megszűnnek a kisebb névelírások javításáért és a beszállókártya kinyomtatásáért felszámított külön díjak, az utasok pedig automatikusan jogosultak lesznek digitális beszállókártyára anélkül, hogy felhasználói fiókot vagy külön alkalmazást kellene használniuk. A légitársaságok nem tagadhatják meg a beszállást attól sem, aki a digitális beszállókártya saját maga által kinyomtatott változatát mutatja be.
Ezt az előzetes megállapodást a légitársaságokat tömörítő szervezet, az IATA élesen bírálta közleményében: álláspontjuk szerint a több mint egy évtizedes egyeztetések után elfogadott változtatások nem hozták el a szükséges érdemi reformot.
„Tizenhárom évnyi vita után elveszett a lehetőség arra, hogy Európa versenyképességét és az utasélményt valóban javító reform szülessen” – fogalmazott Willie Walsh, az IATA vezérigazgatója, aki szerint a módosítások inkább növelik az iparági költségeket és működési kihívásokat.
Az IATA hangsúlyozta: kimaradt a légitársaságok által szorgalmazott egyik legfontosabb módosítás, amely az eddiginél nagyobb késésekhez kötötte volna a kártérítési kötelezettséget.
A légitársaságok korábban azt szorgalmazták, hogy a rövidtávú járatok esetében 3 óráról 5 órára, a hosszútávúaknál pedig 9 órára módosítsák azt a késési küszöbértéket, amelytől kompenzációt igényelhetnek az utasok.
Az IATA szerint ez nagyobb mozgásteret adott volna az utasok alternatív eljuttatására, amelyet a közlésük alapján az érintettek fontosabbnak tartanak a pénzbeli kompenzációnál. A szervezet mindezt azzal magyarázta, hogy a jelenlegi küszöbértékeknél a légitársaságnak jobban megéri egy járatpárt törölni annak érdekében, hogy a tovagyűrűző késéseket megelőzze.
A légitársasági szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU261 szabályozás éves szinten már mintegy 8 milliárd eurós terhet jelent az ágazat számára.
A szervezet június elején Rio de Janeiróban tartott közgyűlésén Walsh kiemelte, hogy az EU261 nem kezeli a késések és járattörlések valódi okait, mivel azok jelentős része a légiforgalmi irányítás és az infrastruktúra hiányosságaira vezethető vissza.
Az IATA szerint a következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy a végrehajtási szabályok ne növeljék tovább a légitársaságokra nehezedő adminisztratív terheket, emellett a szervezet sürgeti az európai légiforgalmi irányítás hiányosságainak kezelését is, amelyet számos késés elsődleges okának tekint.
