A CNN Travel hírportál összegezte, hogy melyek voltak a tavalyi év legnagyobb figyelmet kapott nemzetközi hírei a légiközlekedés világából. Nézzük a csődöktől az új típusok bejelentéséig és reptéravatásokig ívelő listát, néhány kiegészítéssel!

A tavalyi évnek egyaránt voltak jó és rossz pillanatai: több légitársaság is csődbe ment, a Boeing 737 MAX második halálos kimenetelű balesetét követően globális repülési tilalmat rendeltek el a típusra, emellett új óriás-repülőteret nyitottak meg Pekingben. Az utasforgalom növekedését pedig az egyre népszerűbbé váló úgynevezett “repülési szégyen” (svéd eredetiben flygskam) légiközlekedés-ellenes mozgalom sem akadályozta.

Annak ellenére, hogy 2019-ben a 737 MAX-katasztrófák és egyéb súlyos kimenetelű események miatt a légiközlekedési balesetekkel és a biztonsággal foglalkozó hírek folyamatosan a címlapokon szerepeltek, a tavalyi év a halálos kimenetelű balesetek számát tekintve a hetedik, a halálos áldozatok számát tekintve pedig a harmadik legbiztonságosabb év volt a légiközlekedés eddigi történetében.

Ultrahosszú járatok tesztelése

Tavaly a Qantas ultrahosszú járatokat tesztelt, amellyel több rekordot megdöntött. A Project Sunrise elnevezésű programjában három kísérleti járatot indított az ausztrál légitársaság, amelyek közül a leghosszabb 19 óra 19 percig tartott, 17 800 kilométert megtéve Sydney és London között. Decemberben a Qantas közölte, hogy az Airbus A350-1000-es típust választotta a néhány éven belül elindítandó menetrend szerinti járatokhoz.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Forrás: Qantas

Megnyílt a szingapúri Changi repülőtér “ékszerdoboza”

A szingapúri Changi-t rendszerint a világ legjobb repterei közé sorolják, és 2019 áprilisában minden eddiginél nagyobbat dobbantott a Jewel nevű bevásárlóközpont és szórakoztatókomplexum megnyitásával, amelyet mi is megnézhettünk testközelből.

A Jewel sztárja kétségkívül a Rain Vortex nevű hatalmas, 40 méter magas beltéri vízesés, amely az épületkomplexum szívében helyezkedik el, és jelenleg ez a világ legmagasabb ilyen látványossága.

Forrás: Changi Airport

Új repülőterek Pekingtől Berlinig

Az újonnan átadott repülőterekről szóló hírek is nagy visszhangot keltettek. Kína mega-repülőtere, a 11,5 milliárd dollárba kerülő Beijing Daxing Airport szeptemberben nyílt meg a nagyközönség előtt, és óriási mérete mellett leginkább egyedi formájával hívta fel magára a figyelmet.

Szintén 2019-ben jelentették be, hogy a 8 milliárd eurós berlini Brandenburg repülőtér kilenc éves késéssel 2020 októberében fog megnyílni. 

Forrás: Daxing Airport

Megdöbbentő hírek

Forrás: Twitter

A 2019-es év a szélhámosoktól sem volt mentes: Új-Delhi repülőterén egy 32 éves indiai férfi hosszú fehér szakállal és hamisított útlevéllel “felszerelkezve” 81 évesnek adta ki magát azzal a céllal, hogy felszállhasson egy Amerikába induló járatra.

Ennél talán csak az volt meglepőbb, amikor egy 48 éves indiai férfi Lufthansa-pilótának öltözve járt át a reptéri dolgozók eszén.

Rendszeresen így élvezte a különleges bánásmódot, amíg az Air Asia dolgozói le nem buktatták az egyik útja alkalmával.

Fókuszban a Boeing és az Airbus ügyei

Nem érte meglepetésként a légiközlekedési szakmát az Airbus bejelentése, miszerint leállítja a világ legnagyobb repülőgépének, az A380-asnak gyártását, az utolsó példányt 2021-ben fogják átadni.

A két Boeing 737 MAX-baleset után a repülőgéptípust globálisan földre parancsolták, a vállalat pedig decemberben bejelentette, hogy januártól felfüggeszti a MAX-ok gyártását. Eközben az Airbus 863 gépet adott át tavaly, ezzel letaszította a Boeinget a trónjáról és a világ legnagyobb repülőgépgyártója lett.

A Boeing 787 Dreamlinereken alkalmazott Rolls-Royce Trent 1000, valamint az elsősorban az A220 és A320neo-típuscsaládokon használt Pratt&Whitney PW1100G új generációs hajtóművek lassan gyógyuló gyermekbetegségei bőven szolgáltattak kihívásokat a repülőgép- és hajtóműgyártók mellett a típusokat üzemeltető légitársaságoknak is.

Júniusban az Airbus bejelentette az A321XLR-t, amely a világ legnagyobb hatótávolságú keskenytörzsű repülőgépe lesz, 2023-ban adják át az első példányt e változatból.

Az A321XLR a megrendelések terén átütő sikert ért el, már több mint 450 darabra érkezett igény, és jelzésértékű, hogy az USA két nagy légitársasága, az American és a United is ezt rendelte az öregedő Boeing 757-eseinek leváltására.

A két nagy amerikai légitársaságon kívül a párizsi légiszalonon tett bejelentés napjaiban számos más cég, köztük a Wizz Air is kért az új Airbus-keskenytörzsűből, legutóbb, december elején a United bejelentése történt meg.

Szakértők szerint nem túlzás a gépet “game changer” jelzővel illetni: gyökeres változást hozhat majd a légiközlekedési piacon, noha hosszú távú járatokat eddig is teljesítettek keskenytörzsű gépek, az A321XLR új útvonalakat hozhat a gazdaságosságával.

Nem mellesleg ezzel az Airbus jelentős részt szakít ki magának a piac közepének hívott, közepes befogadóképességű és közepes hatótávolságú típusok szegmensében, ahol korábban a Boeing egyeduralma volt jellemző a Boeing 757/767-es típusokkal.

A Boeing a 737 MAX-krízis miatt viszont 2019-ben sem tudta elindítani e piaci szegmensbe szánt új közepes utasszállító (NMA-nak, de nem hivatalosan 797-esnek is nevezett) típusát, sőt könnyen lehet, hogy a tervek hosszú időre a fiókban maradnak.

Fontos változások történtek a kisebb gyártóknál is: a Bombardier kivonult a kereskedelmi repülőgépek piacáról, a Q400 turbólégcsavaros programját a De Havilland Canada viszi tovább, a CRJ-típus gyártása megszűnik, a program globális háttértámogató és alkatrészellátó infrastruktúráját a Mitsubishi veszi át, és a japán gyártó MRJ-ről Spacejetre átnevezett programját szolgálja ki majd.

A Boeing és az Embraer vegyesvállalatának elindítása az európai hatóságok aggályai és közvetve a MAX-krízis miatt csúszik.

Fotó: AIRportal.hu

A környezettudatosság éve

Számtalan kezdeményezés született a repülés környezettudatosabbá tétele érdekében, amelyekről mi is gyakran írtunk.

Januárban az Etihad útjára indította a világ első, 100 százalékban helyileg előállított bioüzemanyaggal üzemeltetett járatát. Augusztusban San Francisco repülőtere betiltotta a műanyag palackok használatát azzal a céllal, hogy a világ első hulladékmentes repülőterévé váljon 2021-re. Szeptemberben a KLM bejelentette, hogy a Brüsszel és Amszterdam közötti napi öt légijáratából az egyiket gyorsvasúttal helyettesíti. Számtalan légitársaság tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy kevesebb műanyag hulladék termelődjön a járatokon.

Utazásaink “zöldebbé tétele” anélkül, hogy teljes mértékben lemondanánk róluk, az egyik leggyorsabban növekvő turisztikai trend lett.

Ehhez az is hozzájárult, hogy egyre több légitársaság kínál lehetőséget a károsanyag-kibocsátás egyéni kompenzálására.